Ázsia > Üzbegisztán: a selyemkaravánok útján

1. nap    Érkezés
Érkezés Taskentbe. Transzfer a szállodába, szabadprogram.

2. nap    Urgench - Khiva
Reggeli után repülés Urgenchbe, majd továbbutazás közúton Khivába.
A 2500 éves városban, Khivában először az óváros megtekintését javasoljuk, mely alig változott a 18. század óta. A központi téren áll a türkiz majolikás falú Kelte Minor, azaz rövid minaret, ami onnan kapta nevét, hogy a megrendelő kán halála után utódja nem fejeztette be a 90 méteres épületet. Ha befejezte volna, ez lett volna az iszlám világ legmagasabb minaretje, de az utód szerint a tetejéről a müezzin belátott volna a háremébe, amit semmiképp sem akart. Ma a szállodaként működő Amin Kán medresze része. Nem messze innen áll a Kuk Minar, azaz a magas minaret, mely befejezett és magassága elég impozáns, még akkor is, ha nem a legmagasabb. Az óvárosban álló paloták, medreszék és mauzóleumok közül is érdemes még néhányat megtekinteni.

3. nap    Khiva – Buhara (kb. 470 km)
Reggeli után utazás Buharába. Az ötezer éves szent város mecsetekben és medreszékben gazdag központja a Világörökség része.  A Selyemút egyik legfontosabb állomása volt.  A nem iszlám hívők is bemehetnek a Kalyan mecsetbe, amihez az azonos nevű 45 méter magas minaret is tartozik. Ezt a tornyot a halál tornyának is nevezik, mert századokon át innen hajították le a bűnözőket, hogy szörnyethaljanak. A medreszék közül a leglátogatottabb a csillagász, matematikus és költő Ulug bég által alapított.

4. nap    Buhara
A szent városban számtalan gyönyörű épület áll, melyet felsorolni is nehéz lenne. A minaretek, mecsetek és medreszék mellett tekintsd meg az emír nyári rezidenciáját, az Arkot (azaz a várat) és az óváros mai napig álló falait.

5. nap    Bukhara – Shakhrisabz – Szamarkand
Továbbutazás Shakhrisabzba. A zöld város nevéhez méltóan orchideák és szőlőültetvények közt fekszik. Fő látványosságai a mecsetek és pl. a csillogó kék dómos Dorut Tilovat medresze mellett az Ak-Sarai palota, a fedett piac Chorsu és Timur Lenk legidősebb fiának mauzóleuma. Szállás Szamarkandban.

6. nap    Szamarkand
A város a 14-16. század legjelentősebb városa volt, egyben a Selyemút legfontosabb állomása és az iszlám oktatás egyik fellegvára. Történelmi városközpontja és 3 óriási medreszéjének díszítése, mozaikjai és kék cserepei az egykori gazdagságot mutatják. Feltétlenül keresd fel Timur Lenk mauzóleumát, ami a névadón kívül tanítójának, fiainak és unokáinak is a sírhelye. Timur Lenk sírját egy hatalmas jade kő jelzi, mely 1740-ig a legnagyobb volt a világon, csak akkor kettétört, mert Nadir sah megpróbálta eltávolítani a helyéről. A félmilliós Szamarkand Üzbegisztán műemlékekben leggazdagabb városa: a medreszék, a mecset és a bazár mellett az obszervatóriumot és a nekropoliszt is feltétlenül érdemes felkeresni.

7. nap    Szamarkand – Taskent (293 km)
Reggeli után utazás Taskentbe, ahol a város látnivalóinak megtekintése következik. A kövek városát nevével ellentétben zöld terek, szökőkút-rendszerek és tisztaság jellemzik. A birodalmi várost az 1966-os földrengés szinte megsemmisítette, azóta tervszerűen építettek újjá, több modern épületet is láthatsz itt. A régi műemlékek közül az oszmán Koránt őrző Telyashayakh mecsetet mindenképpen látni kell. Az üzbég Szépművészeti múzeumban a hatalmas festménygyűjtemény mellett faliszőnyegeket, buddhista szobrokat és zoroasztra műtárgyakat őriznek. Érdekes még a Történeti múzeum, a 11 színház, a Romanov palota. Ha van időd, akkor érdemes a metrómegállókat is megnézni.

8. nap    Hazautazás
Szabadprogram menetrendtől függően, majd transzfer a repülőtérre, hazautazás.
 

Időjárás
Üzbegisztán klímája extrém kontinentális, az igazán zord hidegtől (-35°C) a hőségig (45°C) mindenben van részük az itt élőknek. Április, május, június valamint szeptember és október a legjobb időszak arra, hogy Üzbegisztánba látogass, mert ilyenkor a legkellemesebb az idő.

Pénz
Üzbegisztán valutája a szom (CYM), bankjegyekből 1, 3, 5, 10, 25, 50, 100, 200, 500 és 1000-es címletek és 1, 5, 10, 25, 50 és 100-as érméik vannak. A hotelek szolgáltatásaiért és a szállításért többnyire USA dollárban kell fizetni.
A bankokban és a nagyobb hotelekben található pénzváltókban lehet legálisan pénzt váltani. A feketepiaci pénzváltók nemcsak illegálisan működnek, de 20 százalékkal gyengébben is váltják a szomot a hivatalos árfolyamnál.

Vám, útlevél, vízum
Aki 2000 dollárnál nagyobb összeget akar bevinni az országba, annak be kell mutatnia egy bizonylatot arról, hogy legálisan váltotta be a pénzt, különben az összeg 30 százalékát lefoglalják.
Minden behozott értékes holmiról nyilatkozni kell a belépéskor, beleértve a fényképezőgépet, kamerát, számítógépet és ékszert, és ki is kell vinni ezeket, mikor elhagyod az országot, különben illetéket kell fizetni utána.
Magyar állampolgár vízum és érvényes útlevélbirtokában utazhat be Üzbegisztánba.

Külképviselet
Az országban magyar képviselet nincs. Az akkreditált magyar külképviselet Moszkvában található, ezért az oda utazóknak a konzuli segítség nyújtása rendkívüli nehézségekbe ütközik, és hosszabb időt A moszkvai nagykövetséget Üzbegisztánból az alábbi telefonszámon lehet elérni: 8-095-796-9370, e-mail. consular@huembmow.macomnet.ru.

A nagykövetséggel való kapcsolatfelvételben, illetve bizonyos, helyismeretet igénylő ügyek intézésében segítséget tud nyújtani a taskenti Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ. Vezetője Vanyik János, munkatársai magyarul, illetve oroszul és üzbégül beszélnek. Tel: + 7-998 -71 120-66-43 vagy + 7-998-71-133-11-89.

Ételek, italok:
A piacok keleties jellegűek, az alkudozás kötelező. A zöldség- és gyümölcstermékek olcsók és ízletesek, ugyanakkor elengedhetetlen a fogyasztás előtti, esetleg neomagnolos fertőtlenítés. Csapvíz fogyasztása kerülendő.

Egyéb hasznos információk:
Fényképezésnél ajánlott nagyon körültekintően eljárni, bizonyos épületek fényképezése tilos. A vallási kegyhelyek meglátogatásakor az iszlám vallás általánosan érvényes tilalmai a mérvadók. A mecsetek bejáratánál a nem megfelelő ruházatú turistát ellátják a vallási előírásoknak megfelelő öltözékkel.
Sört és más alkoholos italt nem illik az utcán fogyasztani, bár ha külföldi turista teszi ezt, nem róják fel neki. Nyilvános helyen dohányozni nem tilos, ám ha egy nő gyújt rá, nem kívánt figyelem központjába kerülhet. A konzervatív és visszafogott viselkedés különösen fiatal nőkkel szemben elvárás.
A borravalót sehol nem várják el, de mindenhol örülnek neki. Ha rendkívül elégedett vagy a pincér, portás, sofőr, túravezető munkájával, 10-15 százalék borravaló teljesen megteszi.
 

Zoroasztrizmus
A zoroasztrizmus régi iráni vallás az iszlám térhódítása előtti időkből. A vallás alapítója egy iráni próféta és hitújító, Zarathustra volt, aki az i. e. 6. században élt. A vallás követőit zarathusztriánusoknak, az iszlám megjelenése óta pársziknak nevezik. Istentiszteletük legjellemzőbb vonása tűztemplomokban a szent tűz őrzése; emiatt az iszlám tűzimádóknak tartja őket. Tűzoltárokon mutatták be az áldozatokat az égi tűznek.

Medresze
A medresze a középkori iszlám világra jellemző iskolarendszer volt. Ezek kezdetben a könyvtárat és másolóműhelyt egyesítő buddhista kolostorok megfelelői voltak, későbbi fejlődésükre pedig a keresztény kolostorok is hatást gyakoroltak. A medreszékben folytatott magas fokú képzés a teológia valamennyi területére kiterjedt - de Szamarkandban csillagászatot is tanítottak.
A török hódoltság alatt számos medresze működött Magyarországon. A budai Nagymecsethez (Nagyboldogasszony-, ma Mátyás-templom) kapcsolódó Musztafa pasa medreszéjét Szokollu Musztafa budai pasa (1566-1578) alapította.

Ulug bég
Mirza Mohamed Ulug bég 1394-ben, Timur unokájaként született. Ulug bég Szamarkandot az iszlám világ egyik vezető városává tette. Az 1420-as évek fordulóján egy, a muzulmán világban már jól ismert medreszét alapított. Ahonnan az oktatás később átkerült az 1428-29-ben épített híres csillagvizsgálóba. A háromszintes obszervatórium tornya 35 m magas volt. A legmonumentálisabb műszer egy részben a földbe süllyesztett kvadráns volt, 40 m-es sugárral. A csillagvizsgálóban a távcső előtti korszak legjobb műszereivel dolgoztak, márványból készült szextáns, armilláris gömbök, asztrolábiumok segítették a munkát.
1437-ben alkotta meg csillagkatalógusát, mely 1019 csillag meglepően pontos adatait tartalmazta. Ulug bég vizsgálta a Nap és a Hold, illetve az öt fényes bolygó éves mozgását is, és az adatokból nagyon pontos előrejelzései voltak. Az év hosszát, 365 nap 5 óra 49 perc 15 másodpercben állapította meg.
A bég csak 2 évig uralkodott. Mivel hódító háborúkat nem indított, ezért ellenfelei, fia segítségével, a mekkai zarándokútra igyekvő uralkodót egy bérgyilkossal 1449. október 27-én megölették. A szamarkandi obszervatóriumot megszüntették, és néhány generáció alatt még a romok is eltűntek a föld színéről. A bég sírját 1941-ben találták meg egy Timur által építtetett mauzóleumban.

Selyemút
Kr. e. I. században Ázsia távoli sivatagjain kopár hegyvölgyein keresztül alakult ki ez a fontos kereskedelmi útvonal. A legnagyobb hasznot hozó árucikkről nevezték el, ami Európában a fényűzésjelképe lett. Fűszerek, lakkok, porcelán és drágakövek áramlottak Nyugatról, Keletről cserébe arany, ezüst, üveg, gyöngy, gyapjú és lenvászon érkezett. A technológiák és tudás cserekereskedelme is kiemelkedő volt. A papír, a nyomtatás, a puskapor, és az iránytű kínai találmány. A buddhizmus is a Selyemúton jutott el Indiából Kínába. A Selyemút valójában több út gyűjtőneve, az utak a politikai és gazdasági változások függvényében módosultak. Kevesen járták végig az út teljes hosszát, az áruk közvetítőkön keresztül jutottak el rendeltetési helyükre. Városok, oázisok, sokaságában cseréltek gazdát, a Mediterránium és a kínai főváros Hszian között. Több város így lett az eltérő kultúrák találkozó helye. Ázsia a XIII. századi Mongol Birodalom idején volt a legerősebb, ekkor a Selyemút nagy része egyetlen hatalom fennhatósága alá tartozott. A leghíresebb európai, aki végigjárta az utat, Marco Polo volt, 1271-től 24 éven keresztül járta Keletet. A XV. században a Mongol Birodalom felbomlásával megszakadt ezen az úton a kereskedelem. Európában ekkor kezdtek el a távol-keleti tengeri kereskedelem lehetőségével foglalkozni. 1515-től a Selyemút elvesztette jelentőségét. Forgalma csak az utóbbi években élénkült meg, mert már luxusvonattal lehet Hsziánból Szamarkandba utazni. Az út bűvölete sok embert vonz a térségbe, akik a kereskedőút hagyományának szellemében cserélnek élményeket.
Khiva, Buhara és Szamarkand a selyemút fontos állomásai voltak.