Ausztrália, Sarkvidékek > Új-Kaledónia

1. nap    érkezés Nouméaba
Transzfer a szállodába, akklimatizálódás. A főváros majdnem olyan mintha a Francia Riviérára csöppentél volna, a különbség, hogy a luxusüzletek mellett a melanéz kisboltok is jól megtalálhatók ebben a bájos, kozmopolita városkában.

2. nap    Nouméa – Sarraméa (kb. 120 km)
Az autó felvétele a hotelnél, majd indulás a sziget belseje fele Sarraméaba. A Grande Terre 400 km hosszú és 50 km széles hegyvidék nemcsak Új-Kaledónia legnagyobb szigetét jelenti, hanem Új-Zéland és Pápua-Új-Guinea után a 3. legnagyobb sziget a Csendes-óceánban. Ezen a hegyvidéken indulhatsz Új-Kaledónia felfedezésére a melanéz törzsek vidékén át és Fort Teremba mellett. Ez utóbbi nemcsak erőd, hanem börtön is volt hosszú ideig. Kirándulás a hegyekben.
Új-Kaledónián különleges növények és állatok sokasága él, melyeknek közel harmada csak itt él, azaz endemikus faj. A növények közül több harasztfélét, az örökzöld araukáriafákat, valamint a nyitvatermőket (tobozosok, cikászok); az állatok közül a rendkívüli intelligenciájáról, problémamegoldó képességéről és eszközhasználatáról híres új-kaledóniai varjút, a röpképtelen nemzeti madarat, a szürkéskék színű és piros lábú kagut, valamint a Föld legnagyobb galamb- és gekkófaját emelnénk ki.

3. nap    Sarraméa – Poindimié (kb. 280 km)
Átkelés a Col D’Amieu hegyláncon át a keleti partszakaszra, Poindimié fele. Útközben ne hagyd ki a Bwa vízesést! Bűbájos falvakon vezet tovább az utad, élvezheted a gyönyörű trópusi környezetet és egy bambuszerdő különleges világát is. A keleti partszakasz csapadékosabb, ezért sokkal dúsabb a növényzet, valamint lélegzetelállító látványt nyújt a keskeny út egyik oldalán a zöldellő trópusi erdő, a másikon pedig a korallzátonyokkal tűzdelt kék óceán. Érdemes megállni egy kis nézelődésre a pici falvakban is, mint Houailou, Ponérihouen és Poindimié.

4. nap    Poindimié – Hienghene
Meredek út visz a Belvedere kilátóponthoz, ahonnan rálátni az egész öbölre és a különböző sziklaalakzatokat is jól látni, mint pl. a Kotlós tyúkot és a Kígyót. Nagyokat lehet kirándulni a környéken. Továbbutazva Koulnouéban az őslakosok kultúráját ismerheted meg a „kultúrházban”.

5. nap    Hienghene – Poum (kb. 180 km)
Ma addig vezetsz észak fele, míg csak a sziget csücskében levő Poumig nem jutsz. Az út során változik a táj, a sűrű erdőségeket a kopár sziklák váltják, ahogy a régi bányaterületek mellett haladsz el, majd ismét dús növényzet következik. Útközben keresztezni fogod az Ouaieme-folyót és ellátogathatsz Pouebo és Balade falvakba. Tökéletes alkalom a helyiek, azaz a kanakok megismerésére. Az út során eddig is több helyen  megfigyelhetted már a növényekből készült kör alakú melanéz házakat. Ahogy haladsz körbe a szigeten, látni fogod, hogy a házak kialakítása nem, de építőanyaguk a növényzetnek megfelelően területről területre változik.
Poum két öböl találkozásánál fekszik. Itt bármelyik strandon megpihenhetsz és megcsodálhatod az óceánban fekvő csöppnyi szigeteket.

6. nap    Poum – Koné
Reggeli után a nyugati part irányában indulsz Koné fele. Ezen a sík vidéken elsősorban állattenyésztéssel foglalkoznak, a helyi lakosok a cowboykalapjukban a végtelen síkságon kicsit furcsa látványt nyújtanak, de nagyon barátságosak, ezért ha van időd mindenképp állj meg egy farmon nézelődni. A partot mangrove-erdők szegélyezik, néhol a hegyoldalban a bányászat nyomai látszanak.

7. nap    Koné – Nouméa (kb. 400 km)
A nyugati partvonalon utazol tovább délre Nouméaba. Útközben itt újabb sziklaalakzatokat ismerhetsz meg Bourail környékén, majd a sziget egyik leghíresebb látnivalója a Teknősök-öble következik, ahol kis szerencsével tényleg látni a névadó állatokat. A terület legszebb partszakasza a Poé strand, ahol finom, fehérhomokot nyaldos a türkizkék víz. Érkezés Nouméába.

8. nap    Kék-folyó nemzeti park
Kirándulás a gyéren lakott Yate vidékére. Ha azt hiszed, hogy az elmúlt héten már minden szépet láttál, lehet, hogy tévedsz. A Kék-folyó nemzeti park hihetetlenül változatos tájakkal: sivatagszerű holdbéli tájakkal, édesvízi tavakkal, vízesésekkel és erdőségekkel vár 9000 hektáron. Kirándulhatsz itt gyalog vagy biciklivel, gazdag növény- és állatvilága lenyűgöző. Egy ezeréves fa áll az egyik magaslaton, „aki” mintha bölcsen nézne és vigyázná az alant elterülő hihetetlen szépségű tájat. Ha szereted a kalandokat, látogass el az Elfelejtett Partra (Cote Oubliee) és egy igazán egyedülálló, vadregényes területen kirándulhatsz mély völgyek, rohanó folyók és meredek sziklák közt az óceán szomszédságában. Visszatérve Nouméába, az autó leadása.

9-10. nap    Pihenés a tengerparton
Új-Kaledóniát a Föld legnagyobb zárt korall-lagúnái veszik körbe, ahol a tengeri élet minden szépségével találkozhatsz: víz alatti barlangok és kanyonok, a legkisebb trópusi halak, tengeri kígyók. A környéken cápák, delfinek és bálnák is megfigyelhetők. A lagúnák az Unesco Világörökséghez tartoznak.
Kirándulhatsz a Fenyők szigetére (Isle of Pines) vagy ha több napot is rászánsz akkor repülj át Lifou szigetére (a Hűség-szigetek közül a legnagyobb) is pár napra. Ha különlegesebb élményekre vágysz, akkor helyi csónakkal elvisznek egy pici lakatlan szigetre, ahova csak este mennek érted, így egész nap Robinson Crusoe-t játszhatsz, de legalábbis pár óráig élvezheted egy „privát” sziget szépségét és előnyeit.

11. nap    hazautazás
 

Beutazás
Az Európai Unió állampolgárai számára elegendő egy érvényes útlevél és a retúr repülőjegy. Így 90 napig tartózkodhatnak a területen.

Időeltolódás
+10 óra télen, +9 óra nyáron

Pénznem: Fix árfolyamú Francia Óceániai Frank (CFP). 1 euro = 119.33 CFP

Átlaghőmérséklet: 24 ºC
 

James Cook kapitány 1774-es megérkezése után hamar francia gyámság alá került Új-Kaledónia, mely fontos tengeri állomás volt. A sziget 1853 végén került francia fennhatóság alá, III. Napóleonnak azon törekvése következtében, hogy rivalizáljon az Ausztráliában és Új-Zélandon létesült brit gyarmatokkal.
Új-Kaledónia 1986 óta rajta van az Egyesült Nemzetek Szervezete által készített önkormányzattal nem rendelkező területek listáján.
A terület jelentős autonómiát élvez a Francia Köztársaságon belül. A francia állampolgárságon belül létezik saját új-kaledóniai állampolgárság, s a francia kormány a külügyeken, védelmi ügyeken, rendőri ügyeken és a valutaügyeken kívül minden más ügyet a helyi választott testületekre delegál. A függetlenség hívei és ellenzői közti egyensúly érdekében Új-Kaledónia mindenkori elnökének és alelnökének kötelezően a szemben álló táborból kell származnia: amennyiben a választásokon függetlenség-ellenes jelölt nyeri el az elnöki posztot, az alelnöknek kötelezően függetlenségpártinak kell lennie, és fordítva.
Új-Kaledónia fokozatosan és visszafordíthatatlanul elválik Franciaországtól. Bevezették a helyi új-kaledóniai állampolgárságot, az identitás megerősítésére nemzeti szimbólumokat (például zászlót) fogadtak el és 2014 után népszavazást irányoztak elő a teljes függetlenségről.

Új-Kaledónia a harmadik legnagyobb csendes-óceáni sziget, mely Ausztrália és Új-Zéland "között" helyezkedik el. Területe 19 000 km².

Itt található a világ legnagyobb lagúnája, mely 2008. július 8-tól felkerült az UNESCO Világörökségének listájára.

1 600 km hosszú korallzátonya, csodálatos kékes-zöld vize, aranyszínű homokos partjai, és változatos tájai fogadják az idelátogatókat. A part egyes szakaszainál a korallzátony csupán néhány km-re található a szárazföldtől, máshol viszont akár 65 km-es távolságra is. Növényzete és állatvilága egyedülálló a világon, több, mint 1000 különböző hal és 6500 egyedülálló gerinctelen tengeri élőlény él itt.

James Cook kapitány 1774-es megérkezése után a melanéz bennszülöttek száma gyorsan fogyatkozott. Poya területén számtalan kőzet, szimbolikus és geometriai motívumokkal ellátott sziklakarc őrzi a melanéz civilizáció emlékét.

Új-Kaledónia multikulturális sziget, ahol békésen megfér együtt paradicsomi környezetben a melanéziai (óceániai), európai, ázsiai hagyomány.