Európa > Spanyolország: Andalúzia
Andalúzia Spanyolország egyik legcsodálatosabb vidéke: gyönyörű tengerpartok, hihetetlen történelmi emlékek, egész évben kellemes időjárás, finom borok és tapasok várnak.
1. nap Érkezés Malagába
Malaga a Costa del Sol, magyarul Napospart központja. Érkezés után transzfer a szállodába, a város felfedezése: Spanyolország legrégibb mór erődje, amihez 3 palota és 100 torony tartozik, három védőfala közül kettő ma is látható. A világítótorony helyére épült várból remek kilátás nyílik az arénára, a kikötőre és a hegyekre. Az óvárosban található Katedrálisa kétszáz éven át épült, de a mai napig befejezetlen maradt. Az egyik tornya hiányzik, innen származik neve is, mely félkarú hölgyet jelent (Catedral la Manquita). Érdemes megnézni a Picasso múzeumot és a művész szülőházát. A kikötő mellett a homokos és kavicsos strandokat lehet felfedezni.
2. nap Malaga – Antequera v. Nerja – Granada
Reggeli után indulás Grandába. Két út közül választhatsz: az egyik a tengerparton halad, a másikon előbb észak fele veszed az irányt, mielőtt keletre fordulsz. Utóbbi úton Antequerában érdemes megállni, ahol egyrészt az ország legnagyobb őskori temetkezési helyét tárták fel, másrészt a közeli El Torcal parkban holdbéli tájon sétálhatsz (a folyó és a szél hatásának köszönhetően hihetetlen karsztalakzatok közt vezetnek a túraútvonalak).
A tengerparti úton Nerja cseppkőbarlangja az egyik legjelentősebb látványosság, de emellett tengerpartját és a Chillar vízesést se hagyd ki! Ezen az úton érdemes egy kicsit továbbvezetni és sétálni egyet Almerjában, az egykori mór királyság fővárosában, ahol az erőd és a katedrális felkeresése után érthető miért gondolják a helyiek, hogy „amíg Almería Almería volt, addig Granada volt a szomszéd falu”.
Érkezés Granadába.
3. nap Granada
Ha a nyári időszakban vagy kiemelt spanyol ünnep idején érkezel, akkor azzal kezd a napot, hogy jegyet veszel az Alhambrába. A palota legnagyobb része és a Generalife-kertek nyitvatartási időben akármikor látogathatók, az egyik legszebb részbe, az Oroszlános udvarba viszont csak egy adott fél órában lehet bemenni. A belépőjegy ezt az időtartamot jelenti. (ha előrelátó vagy, akkor már érkezéstől kezdve bármelyik nap a BBVA bankfiókokban és automatáknál is megveheted a jegyed). A látnivalók sorrendjét ezután nyilván az határozza meg, mikorra kaptad a jegyet. A közvetlen környéken a Sierra Nevadán (magyarul a havas hegylánc) tehetsz egy kirándulást. Legmagasabb pontja a 3478 m-en fekvő Mulhacen. Ha ezt célzod meg, legyen nálad pulcsi és széldzseki még nyáron is!
A város felett a Sacramonte hegyen levő híres barlanglakásokban élnek a granadai cigányok és ebben a városrészben tartanak esténként autentikus flamenco-bemutatókat is. A régi mór városnegyed, az Albaicin az Alhambrával szemközti dombon terül el. Különleges atmoszféráját a romantikára vágyók kedvelik leginkább: hangulatos terek, szűk utcák, 500 éves házak jellemzik.
4. nap Granada – Córdoba
Továbbutazás Córdobába. A város leghíresebb látványossága a 785-990 között épített mecset, a Mezquita, melyben később katolikus templomot is kialakítottak. A 856 oszlop, a vörös-fehér márvány boltozat, az ónix-, jáspis- és gránitelemek lenyűgözőek. Ha a városról és Andalúziáról kicsit részletesebb képet szeretnél kapni, akkor sétálj át a hídon és nézd meg a vizimalmokat, bóklássz a fellegvárban vagy hagyd hogy elvessz a zsidó negyed zegzugos utcái közt, ahol mindenfele muskátlikkal és egyéb virágcserepekkel díszített hófehérre meszelt házikók állnak. Nyugodtan bekukucskálhatsz a belső kertekbe is és feltétlenül kóstolj meg valami andalúz ételt (a paellától a bikafarok pörköltig széles a választék)
5. nap Córdoba – Sevilla
A két város közt egymással szinte párhuzamosan fut a két főút. Az autópályává nyilvánított talán picit kevésbé kanyargós az útvonal egyetlen fizetős szakasza (az ajánlat írásakor legalábbis). Kb. 2 óra a táv, de ha nem szeretnél ennyit egyben vezetni, akkor félúton Écijában barokk templomtornyokban és a Penaflor palotában gyönyörködhetsz.
Sevilla egyetemi város, érseki székhely, az 1992-es Világkiállítás otthona, az ország negyedik legnépesebb települése, a flamenco és a bikaviadalok fővárosa is. A Guadalquivir bal partján fekvő andalúziai város keskeny utcáinak és tereinek sokaságával valóságos labirintus. A város felfedezéséhez hozzátartozik, hogy naponta akár többször megszakítsuk programunkat és megkeressük a számunkra leghangulatosabb tapasbárt, ahol a helyi sör vagy egy kancsó sangría mellett falatozhatunk. Sevilla leghíresebb látványosságai a világ legnagyobb gótikus temploma, a székesegyház, a narancsfaudvar, az Arany-torony, a Giralda. A 76 méteres torony eredetileg minaretnek készült, de a keresztények 1568-ban harangtoronnyal bővítették. Ne felejtsd el, hogy itt játszódik Bizet Carmenjének, Rossini Sevillai borbélyának, Mozart Don Giovannijának és Figaró házasságának cselekménye: bármelyik kedvenc darabot eredeti helyszjneit is végigjárhatod.
6. nap Sevilla környéke
Mi úgy hisszük, hogy egy régió megismeréséhez a falvak és az ételek is hozzátartoznak, ezért ezt a napot annak ajánljuk, aki nemcsak a városokat és a leghíresebb nevezetességeket szeretnék megismerni. Sevilla környékén Castilblanco de los Arroyos fele az alsóbbrendű utakon a tipikus fehér andalúz falvakat látogathatod meg, évszaktól függően a farmokon az ibériai malac tenyésztésével és a húsukból készült sonkakülönlegességek rejtelmeivel ismerkedhetsz, vagy az olajfa-ültetvényeket a különféle olívaolajok készítésének módját és a minőségi különbségeket tanulmányozhatod kóstolókkal.
Ha vegetáriánus vagy természetkedvelő vagy, akkor a Donana nemzeti parkba látogass el, ahol a bozótosban és a lápvidéken egyedülálló növény- és állatvilágot figyelhetsz meg. A vadrezervátumban parlagi sasokat, a fenyőerdők közt pedig különböző színű tavakat pillanthatsz meg.
A nap során feltétlenül meg kell állni Jerezben, valamelyik nagyon szimpatikus bodegában, hogy a sherry készítés részleteit és eredményeit megkóstolhasd. Nem árt tudnod, hogy egyes pincékben már az illatoktól is elbódulsz, ezért mindenképpen hagyjatok elegendő időt a kóstolgatások után mielőtt ismét kocsiba ültök.
7. nap Sevilla – Cadiz – Gibraltár – Costa del Sol
Továbbutazás a part mentén Gibraltáron át a costa del sol-i tengerpartra. Először Cadizban érdemes megállni: ha a székesegyház és a sok látványosság nem érdekel annyira, akkor a kikötő fele vedd az irányt és kóstold meg a frissen készült halspecialitásokat. A szörfösök kedvenc partjai mellett haladva vezet az út a stratégiai fontosságú mészkősziklához. A 425 m magas hegyfok, azaz Gibraltár stratégiai fontosságú támaszpont. A tetején fekvő pár utcás városka az angol jellegzetességeket tükrözi: jobboldali közlekedés, piros telefonfülkék, stb. A közeli nemzeti park sajnos nem valami tiszta és a turisták szokásai miatt az ott lakó majmok már egészen elvetemülten próbálnak mindenféle ételnek látszó tárgyat elcsenni a látogatóktól.
Gibraltár különlegessége, hogy a bevezető út keresztezi a repülőgépek leszállópályáját.
8-9. nap Costa del Sol
Pihenés a tengerparton, vagy a környék felfedezése: delfinles, a hegyek közt megbújó, nevével ellentétben csodaszép és hangulatos Ronda felfedezése, Marbella elegáns kikötőjének és a Puerto Banús luxusjachtjainak megismerése vagy szórakozás valamelyik viziparkban.
10. nap Hazautazás.
Hivatalos munkaidő
Bankok: Hétfőtől péntekig 8:30-tól 14:00-ig, szombaton 8: 30-tól 13:00-ig .
Közigazgatás: Hétfőtől péntekig 8:00-tól 15:00-ig
Kereskedelmi egységek: Hétfőtől szombatig:10:00-től 13:30-ig és 17:00-től 20:00-ig
Országhívószám: 34
Autójelzés: E
Elektromosság: 220 V, 50 Hz
Hivatalos nyelv: spanyol
Beszélt idegen nyelvek: katalán, galíciai, baszk
Hivatalos pénz: 1 Euro= 100 cent
Magyarország helyi képviselete:
Madrid Nagykövetség
Cím: C/Angel de Diego Roldan 21.
28016 Madrid
Előhívó: (34)(91)
Telefon: 413-70-11, 413-70-99, 413-41-37
Ügyelet: Mobil: 619-22-19-29
Barcelona Főkonzulátus
Cím: Avda Diagonal 477 Planta 19.B.
08036 Barcelona
Előhívó: (34)(93)
Telefon: 405-19-50, 405-33-62, 405-34-53
Ügyelet: Mobil:629-745-593
Flamenco
A Flamenco egy ősi művészeti forma. Andalúziában a cigányok között a központi hatalom erőszakos elnyomásának hatására alakult ki ez az érzelemdús tánc. Szerelmet, gyászt, bánatot és elnyomást fejeznek ki a tánclépések, mozdulatok. A flamenco táncokat taps és ujjpattogtatás szaggatott, egymással feleselő ritmusára adják elő, sarok dobbantással, a kasztanyetta csattogtatásával kísérve. Az andalúzok szerint a zenében nincs semmi különös, csak érezni kell és átélni. Ezt a táncot meg lehet érteni, de megmagyarázni nem lehet.
Az andalúz ló
Az andalúz ló vagy spanyol ló a 20. század eleje óta „tisztavérű spanyol fajtának” számít. A fajta tenyésztése a középkor utolsó századaiban a dél-spanyol karthauzi kolostorokban folyt.
Az andalúz ló a legelegánsabb hátasló. Andalúziában 124 ezer tenyészkanca található. Egyes egyedei gyermeklónak, mások hobbilónak, megint mások versenyzésre alkalmasak, de használhatók akár fogatban is. Leginkább az ugrósportban és a díjlovaglásban jeleskednek. Találkozhatunk velük lovas bemutatókon és cirkuszokban is.
Élénk vérmérsékletük ellenére könnyen fegyelmezhetők, jól irányíthatók, gondozójukkal bensőséges kapcsolatot alakítanak ki. A tartással és a takarmányozással szemben nem igényesek.
Az andalúz a barokkos fajták közé tartozik, élettere a mediterrán éghajlat. Megnyerő külső, elegancia jellemzi, fordulékony, intelligens, tanulékony, megbízható Mozgása tetszetős, akciós, dinamikus, lépése ütemes, ügetése akciós, nyugodt, lapos vágtájú. Testfelépítése nemes, feje nagy. Nagy szemei mellett, széles homloka, szépen ívelt nyaka van. Az egész testre, így a hátára is jellemző a jó izomfelépítés. Jellegzetessége a széles vállak, arányos, viszonylag rövid test, gömbölyű far, közepesen hosszú erős lábak, dús selymes tapintású, hullámos sörény és farokszőrzet. Vérmérséklete szerint melegvérű, marmagassága 162–167 cm között van. A színe leggyakrabban szürke vagy pej, ritkábban fekete. Andalúziában főleg a bikaviadalokon használják.
Az andalúz ló eleganciája, mozgása és tanulékonysága tette lehetővé a híres spanyol lovasiskola megalapítását.
Bikaviadal
Spanyolul corrida. A görög és római korban is létező mulatság a mórok közvetítésével keveredett Spanyolországba. IV. Károly spanyol király megtiltotta a bikaviadalok rendezését, mert túl véresnek és barbárnak tartotta. Csak a napóleoni háborúk idején éledhetett újjá ez a szórakozás. Az Andalúziai Sevillaban a Plaza de Toros Spanyolország arénája. 20 ezer ember élvezheti és izgulhatja végig a torreádorok véres előadásait. Spanyolország „nemzeti sport”-ját a „halál balettjének” nevezik. Ez egy két és fél órás, pontosan szabályozott látványosság. Általában három matador csatázik hat fél tonna súlyú bikával. A viadal a paso doble zenéjére kezdődik, és három terciónak nevezett felvonásból áll. Először maga a matador ingerli bíborvörös köpenyekkel a bikát, majd a picadorok lovagolnak be az arénába, és lándzsáikkal átdöfik a bika nyakizmait, hogy a feje meghajoljon. A második felvonásban a banderillerók átlósan szaladgálnak a bika előtt, és szalagokkal díszített acélhegyű dárdákat döfnek az állat szügyébe. Ezzel tovább akadályozzák a bikát az öklelésben. Ezután következik a halál felvonása, amikor a matador egyedül lép az arénába, és egyre közelebb vonzza magához az állatot, majd a szarvai között áthajolva mélyen a lapockái közé, a szívébe döfi kardját. Rondát tekintik a corrida szülővárosának, mert itt dolgozták ki ezt a klasszikus stílust. A spanyolok itt beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, és üzleteket is kötnek az aréna soraiban. Az évente 1000 bika és 3000 ló életét követelő attrakcióra nem könnyű feladat jegyet szerezni.
Olíva
Az első olajfaligeteket a rómaiak hozták át Itáliából. A Guadalquivir folyó felső folyásánál alakultak ki a tartomány legnagyobb ültetvényei. Jaén provinciának 80%-át borítják olajfaültetvények. Csak itt egyedül majdnem 13 ezer km²-nyi területen terem.
Homérosz folyékony aranynak énekelte meg az olívaolajat. Az olajág tulajdonképpen szimbólum. Az olajfa az örök élet, a dicsőség, a nyugalom, a béke szimbóluma, a véres háborúkban a győztes fejét díszítő olajág, a szentség és megtisztulás jelképe. A Biblia özönvízről szóló részében egy olajágat tartó galamb jelenti a megmenekülést Az olimpiai eszméhez és mozgalomhoz is kötődő növényi jelkép az olajfa. Stilizált ága látható az Egyesült Nemzetek Szervezetének lobogóján és a 2004-ben megrendezett athéni nyári olimpiai játékok emblémáján is.
Az olajfa örök, ellenáll a kínzó forróságnak, végtelen tűrőképessége hosszú életűvé teszi, a kegyetlen napsütés se árthat neki. Igazán a forró, száraz nyarakat és esős teleket kedveli. Napsütés, kő, aszály, csend, magány: ezek az ideális körülmények, a bő terméshez. Fája közepesen magas, és nagyon lassan növekszik. Törzse szabálytalan alakú, gyakran lyukacsos, göcsörtös, és akár 1 méter vastagságú is lehet. Lombozata terebélyes, és elérheti az 5-10 méter magasságot is. Az olajfa májusban virágzik, az olajbogyók június végén kezdenek növekedni, színük folyamatosan változik a zöldtől a bíboron át, egészen a feketéig.
Az olívaolaj az olajfa (Olea europaea) csonthéjas terméséből, az olajbogyóból előállított zöldessárga, jellemző illatú, kellemes, édeskés ízű folyadék. Nemcsak az andalúz konyha, hanem az egész spanyol, sőt a mediterrán konyha egyik alapvető hozzávalója.
Egyes termelők már októberben megkezdik a még teljesen zöld bogyók szüretelését; ezekből frissebb, karakteresebb, „zöldebb” ízű, viszont kisebb mennyiségű olajat lehet sajtolni, mint az érettebb bogyókból. Mivel a különféle bogyófajták eltérő időpontban érnek be, a különböző szüretek termőterülettől függően októbertől egészen februárig zajlanak. A precíz termelők egy próbaszüretet követő próbasajtolás alapján döntenek arról, hogy valóban elérkezett-e a termés betakarításának optimális ideje.
A minőségi olívaolaj-készítés egyik fontos kitétele, hogy a bogyó nem érintkezhet közvetlenül a talajjal. A kisebb birtokokon a bogyókat kézzel, közvetlenül vödörbe, rekeszbe stb. szedik, vagy botokkal veregetik le a fáról. Ezt a fajta betakarítást egyes nagyobb birtokok is megengedhetik maguknak, ami a kézi szüretelésű olajok piaci árában is megmutatkozik. Kis és közepes birtokokon is gyakori már a vibrációs szüretelőgép; itt egy traktorszerű gép két robotkarral fogja meg a fatörzset, a korona alá pedig fordított esernyőre emlékeztető ponyvát nyit, és ebbe rázzák a termést.
Az Extra Szűz olívaolaj az olajbogyó első préseléséből keletkezik, s ilyenformán az olajbogyó összes, egészségünk megőrzéséhez nélkülözhetetlen hatóanyagát tartalmazza. Az Extra Szűz olívaolaj előállítása során semmiféle természetes szennyeződés sem maradhat a préselésre váró olajbogyók között! A frissesség jegyében az olajbogyókat a leszedés után 24 órával lepréselik, hogy jó minőségű Extra Szűz olívaolajat nyerhessenek. A szűrés és a palackozás folyamata során sem oldószert, sem hőt nem alkalmaznak. Az olajhoz nem adnak hozzá sem tartósítószert, sem adalékot.
Két személy egész napi munkával kb. 300 kg bogyót tud gyűjteni, ebből mintegy 35-40 liter olaj nyerhető. A még félig zöld bogyókból feleannyi, tehát 20 liter készíthető Három fázison megy keresztül a bogyó: összetörik, majd jól átforgatják, végül elválasztják a kész olajat a visszamaradó masszától.
Andalúz borok
Andalúzia a legnagyobb bortermelő Európában. A sherry és Andalúzia két egymástól elválaszthatatlan fogalom. A sherry típusú borok az Andalúz gasztronómia kincsestárát gazdagítják. Fehér szőlőfajtából készülnek, főként Palomino, és napon szárított Moscatel és Pedro Ximenez szőlőszemekből, hordós érleléssel. Az érlelés fajtától függően minimum 3 évig, solera/criadera rendszerben történik, ahol a piramis alakban egymásra helyezett hordók felső soraiból kisebb részeket kivéve, azokat az alatta lévő hordókba áttöltve egyenlítik ki a hordók közti különbségeket. Az alsó sor hordóiból kerül palackozásra a sherry, miközben a felső hordókat az új évjáratok boraival töltik meg, és kezdődik minden elölről. Ezért van az, hogy a legtöbb sherry-nél nem beszélhetünk évjáratról, illetve, hogy évről évre azonos minőséget adnak ki kezükből a borászatok.
A borok egy része biológiai úton érik, ilyenkor az 5/6-ig töltött hordókban a bor tükrén egy speciális élesztőhártya keletkezik, elzárva a bort a levegőtől, sajátos íz- és aromaanyagokat hozva létre az érlelés során. Más sherry-k teli hordóban, élesztőhártya nélkül, de sokkal hosszabb ideig érnek, ezért az oxidáció határozza meg a borok karakterét. A Manzilla La Gitana Spanyolország legkedveltebb és egyben egyik legtradicionálisabb száraz shery-je. Az édesszájúak találhatnak 500g/l cukortartalmú sherry-t is.
Az elsőként Amerikába induló hajók is pakoltak fedélzetükre a kellemes nedűből, és miután a spanyol hajók Indiába is elvitték a sherryt, ez lett az első bor, amely körbejárta a világot.
Ha Andalúziában járunk, jó eséllyel botlunk majd bele egy venenciadorba, aki nem más, mint a sherrymérő-mester, afféle sherry-sommelier. Ez a tevékenység Andalúziában külön szakmává nőtte ki magát. A borkóstolást különleges vizuális élménnyel tarkítja, ahogy a hordóból kiemelt hosszúszárú mérőedényt, a venenciát, azaz a szúrólopót, a magasba lendíti, és onnan csorgatja a sherry-t a poharakba.
Érdekes, különleges világ a sherry világa, az élmény hatványozható, ha andalúz ételekkel is párosítjuk.
Andalúz konyha
Andalúzok kora délelőtt reggeliznek és 14-16 óra között ebédelnek és 22-23 óra között kiadósan vacsoráznak. Napközben inkább kis adag ételeket vagy könnyű fogásokat esznek: ezek többnyire saláták, hideg levesek, illetve halételek. Az étkezés számukra a társadalmi érintkezés egyik fő alkalma.
Helyi specialitások a hideg levesek – gazpacho, salmorejo, a tortillas és tapas burgonya omelettek, a paella, és a chorizo. Mindezt minőségi andalúz borral öblítik le. A borok után a sonka játssza a legfontosabb szerepet az andalúz gasztronómiában. Az Ibériai-félszigetnek ez a déli vidéke a bő olajban sült apró hal- és rákfélék hazája. Tipikus spanyol előétel a tortilla. A külföldiek körében legismertebb spanyol főétel a Valenciából származó paella. Az andalúz konyha egyik fontos fűszere a sáfrány. A desszertek a leginkább arab hagyományokat tükröznek: fő alapanyaguk az ánizs, a fahéj, a szezámmag, a mandula és a méz. Ennek köszönhetően a sütemények nagyon édesek.
Sevilla nevezetességei közé tartozik az itt termesztett olívabogyó, amelyet fokhagymával, kakukkfűvel, valamint édesköménnyel tesznek el. Az óceán partvidékén természetesen a "tenger gyümölcsei" jelentik a kulináris élvezeteket. Malagában érdemes megkóstolni az olajban sült apró szardellát (boquerones fritos). A helyi szakácsok a világ legjobbjai között vannak számon tartva.
Étteremben illik borravalót is adni.