Dél-Amerika > Mexikó: Körutazás a Yucatán-félszigeten

1. nap    Érkezés
Érkezés Cancúnba. Transzfer a szállásra. Szabadprogram.

2. nap    Cancún – Valladolid – Chichen Itza – Merida
Utadat érdemes a legismertebb maja város Chichen Itza felfedezésével kezdeni. Mielőtt odaérsz, érdemes megállni egy helyes kisvárosban, Valladolidban, ahol még sokan népviseletben járnak. Chichen Itzában a Kukulkán piramist, a Csillagvizsgálót és a Labdajáték-pályát mindenképpen látni kell! Továbbutazás Meridába, ahol az éjszakát töltheted.

3. nap    Merida
Egész napos városnézés. A Fehér városnak nevezett Meridában gyönyörű, évszázadok óta álló lakóházak, a 60. utcában templomok, egy bájos főtér, a városháza, a Montejo-ház, múzeumok, színes piac és a katedrális várja a látogatókat. Ha édesszájú vagy, ne hagyd ki a kakaómúzeumot, ahol a kakaóbabtól a csokoládé készítéséig mindent megtudhatsz erről a finomságról.

4. nap    Merida – Uxmal – Campeche
Az út elején a celestúni nemzeti parkba látogass el, ahol rengeteg rózsaszín flamingó él, majd Uxmal meglátogatását javasoljuk. Uxmal a maja civilizáció klasszikus időszakában élte virágkorát. Legnagyobb építményei az egyedülálló módon lekerekített sarkú Varázsló piramisa (ahonnan csodálatos panoráma nyílik), az Apácazárda és a Kormányzó palotája, a Galambdúc és a labdajáték tér. Továbbutazás Campechebe.

5. nap    Campeche – Palenque
Campeche 1999 óta a Világörökség része; 1540-ben a spanyol konkvisztádorok alapították egy maja településre. Az óvárost fallal vették körbe, mely több-kevesebb sikerrel a kalózoktól és a különféle ellenségektől is megvédte és napjainkig megőrizte a házak és utcák korabeli hangulatát. Ez ma Campeche óvárosa. A közelében számos maja emléket rejt a dzsungel, melyek közül Edznát emelnénk ki: a viszonylag kevéssé látogatott régészeti területen egy hatalmas térre épült főtemplomból nézhetünk körül. Ha a tengerparti utat választod, akkor közel 50 maja rom mellett visz az út. Továbbutazás Palenquebe.

6. nap    Palenque
A világhírű maja város, Palenque a 7. században élte fénykorát. Miután a maják elhagyták a várost, cédrusok és mahagónifák borították be. A Chichen Itzánál kisebb város aprólékos kidolgozottságú építményeinek, domborműveinek és szobrainak köszönheti jelentőségét. 2005-ben 2,5 km2-nyi területet nyitottak meg a látogatók előtt, ami a teljes városnak kb. 10%-a. A terület többi részét ma is dzsungel borítja. Legismertebb nevezetességei a Palota, a Feliratok temploma, a Nap, a Kereszt és a Leveles Kereszt lépcsős templomai,

7. nap    Palenque – Chicanná – Chetumal
Továbbutazás Chetumalba. Útközben Chicannában is érdemes megállni, ahol több maja rom is található, melyek közül talán a chicannái Kígyó Szájának háza a legnevezetesebb, de Becan és Kohumlich is tartogat meglepetéseket.

8. nap    Chetumal – Tulum – Cobá – Playa del Carmen/Cancún
Utazás a Karib-tenger mentén Cancúnba vagy Playa del Carmenbe. Útközben Tulumban egy kis maja romot láthatsz, ami festői fekvése miatt lett híres, hiszen a türkizkék víz felé magasodó sziklán áll. Coba romjai két tó között terülnek el, a számos templomépület és a két labdajáték tér között áll a legmagasabb piramis is. Innen nagyon jó kilátás nyílik az erdő közepén fekvő romokra és a környékre is. Elgondolkodtató, hogy lephette be a dzsungel, majd találta meg újra egy felfedező ezeket a városokat.

9-10. nap    Playa del Carmen/Cancún
A maja kultúra felfedezése után pihenés a tengerparton egy választott üdülőhelyen. Cancúnban több az étterem, a szórakozóhely és egymás „hegyén-hátán” sorakoznak a szállodák a partmentén, jellemzően amerikai stílusban. Kicsit távolabb fekszik a Maja Riviérán Playa del Carmen, melynek sokkal kisebb a központja, a szállodák hatalmas területen fekszenek, gyakran még a komplexumon belül a recepció-medence-tengerpart távolságon is kisvonatok közlekednek. Előnyük nemcsak a sokkal hosszabb tengerpart, hanem a hatalmas kert és sokak számára az is, hogy jellemzően több egy-kétemeletes épületekből állnak a hotelek, nem pedig egy toronymagas házból.  
A pihenés alatt a búvárkodóknak és a tenger élővilágára kíváncsiaknak javaslunk egy látogatást valamelyik ökoparkba (pl. Xel-Ha). Ha pedig az ősi és a jelenkori Mexikó szokásai és táncai érdekelnek, akkor mindenképpen nézz el Xcaretbe, ahol az esti műsor során bemutatják a labdajátékot tüzes golyóval is.

11. nap    Cancún – Budapest
Menetrendtől függően szabadidő, majd hazautazás.
 

Mexikó Nagykövetség
Cím: Paseo de las Palmas 2005, Lomas de Chapultepec, Delegación Miguel Hidalgo, México. D.F. 11000
Előhívó: 00-52-55
Telefon: 5596-18-22, 5596-05-23
Ügyelet: 00-521-55–54-55-50-68
Fax: 5596-23-78


Elektromosság: 110 V, 220 V
Hivatalos nyelv: spanyol
Népcsoportok: mesztic (75%), feher (12%), indian (9%)
Vallások: katolikus (90%), protestans (5%)
Hivatalos pénz: 1 mexikoi peso = 100 centavo
Útlevél és vízuminformációk
Mexikóba tilos az élelmiszerek (mindenekelőtt a húskészítmények és a tejtermékek) behozatala.
A belépéskor vámnyilatkozatot és az Országos Idegenrendészeti Hivatal nyomtatványát kell kitölteni, melyet kilépésig meg kell őrizni.
Magyar állampolgárok turisztikai célból vízummentesen utazhatnak Mexikóba maximum 90 napos tartózkodás erejéig.
Be-vagy kilépéskor a 10000 USA dollár érteket meghaladó valutát vagy értékpapírt be kell jelenteni.
 

Mexikó területén a higiéniai körülmények sok kívánnivalót hagynak maguk után. Tilos a csapvíz fogyasztása, és nem ajánlott az utcán készített ételeket vásárolni

Mikor utazzunk Mexikóba?
A csendes-óceáni partvidék egész évben forró meleg, míg az ország középső része nyáron esős. A karibi vidéken augusztustól-szeptemberig tart a hurrikán-szezon, így ezt érdemes elkerülni. Legideálisabb utazási időszak a tavasz és a késő ősz. A téli hónapokban, ősszel és tavasszal átlag 25-31 fok van.


Tequila, Mexikó aranya, az agave kaktusz erjesztett és lepárolt gyümölcshúsából és rostjaiból készült párlat. Mexikó közepén, a száraz, sivár felföldön állítják elő.
Az indián mondák szerint az istenek az agavét teremtették meg elsőként a növények közül, majd egy villámot küldtek, mely kettéhasította a növényt, az agave belseje megfőtt és így a belőle csordogáló nedvhez isteni eredetet és hatást társítottak. Ezért korábban csak a papok ihatták, hogy önkívületi állapotba kerülve kommunikáljanak az istenekkel. Később ezeket a jogokat kiterjesztették az uralkodó osztályra is, majd mindenki számára elérhetővé tették.
1974-ben életbe lépett tequila törvény, előírja, hogy minimum 51%-ban a törvényileg kijelölt területeken termelt kék agavéból, minimum kétszeri lepárlással készült ital nevezhető csak tequilának.
Átlagosan 7-8 év telik el, mire az agave betakarításra alkalmas, érett lesz. A betakarítás során, levágják az agavet a gyökereiről, majd a szúrós leveleket távolítják el. Ezután az agavet nagyobb darabokra vágják és addig főzik amíg a keményítő cukorrá nem alakul. A megfőzött agavet aztán apró darabokra zúzzák és sajtolják, hogy a rostokból kinyerjék az édes levet és szirupot. Az agave kipréselt levéhez és szirupjához élesztőt, vizet és nádcukrot kevernek. Az így nyert anyagot rézüstökben kétszer párolják le. Ebben a fázisban az alkoholt 60 - 90°C közötti hőmérsékleten sűrítik. Az így nyert tequilákat maximum 600 literes tölgyfahordókban tárolják. A kereskedelmi forgalomba kerülő tequilának 35-55 %-os alkoholtartalmúnak kell lenne. A tequilák elnevezése attól függ, hogy meddig érlelik a tölgyfahordókban.
A házi tequila főzdékben elmesélik, hogy a legenda szerint a kukac azért kell az üvegbe, mert "ő" is hozzátartozik a növényhez és így, egymást újra kiegészítve lesz teljes a harmónia. Valószínűleg kóstolót is kap mindenki kukaccal és anélkül is, ha szeretne, ha nem. Természetesen a vásárlást nehezen ússza meg ezek után bárki.


Gasztronómia
Az éttermekben úgy szolgálják fel az ételt, hogy azt mindenki ízlése szerint, az asztalra készített csilivel és salsával maga fűszerezhesse. A mexikóiak nem borítják be a főztjüket sajttal és tejföllel tex-mex módra, és sokkal több hozzávalóból készítik a fogásaikat, mint azt a legtöbben gondolnák. Persze, a mexikói konyha alapja egyszerű, és mindenki ismeri – kukoricából készült tortilla, bab, csili és paradicsom.

A maja istenek kakaófán termő eledele egykor valutaként szolgált, de amikor a babból készült forró italt kortyolgatták, orchideát is tettek bele fűszerként. Ez volt a vanília, a világ egyetlen ehető orchideája. Vadon csakis a dél-mexikói dzsungelben nő, fullánk nélküli méhek porozzák be, és készítik belőle a maja mézet.