Dél-Amerika > Kuba a rum és a salsa hazája

1. nap    Érkezés Havannába
Érkezés után transzfer a szállodába, szabadidő.

2. nap    Havanna
Egész napos városnézés a fővárosban. Havannában sétálni olyan, mintha visszacsöppentél volna az időben: az épületekről ugyan hullik a vakolat, de mégis őrzik méltóságukat és évszázados szépségüket, az utcákon gyönyörűen karbantartott (bár motor nélküli) veteránautók állnak, a lépcsőkön szivaroznak, a bárokból forró ritmusok hallatszanak és nem ritka a táncoló párok látványa sem. Emellett az itthoni időkből is jól ismert lakótelepek, hatalmas szobrok és plakátok is a képhez tartoznak, a jegyrendszerrel, a szigorú szabályokkal és a szegénységgel együtt.
Az óváros látnivalói után mindenképpen sétálj egyet a tengerparti úton, a Maleconón, próbáld ki a cocotaxit és a „duplabuszt”. Ne felejts el meglátogatni egy szivargyárat, egy rumkészítőt és a Tropicana-showt se!

3. nap    Havanna – Santa Clara – Cienfuegos
Utazás Cienfuegosba festői vidéken át visz az út. Útközben Santa Clara városában a Che Guevara múzeumot mindenképpen nézd meg! A Karib-tengerre nyíló öbölben fekvő Cienfuegos („dél gyöngye”) a művészetek kedvelőinek és a szórakozni vágyóknak egyik kedvelt városa. A kb. 150 ezer lakossal rendelkező település történelmi városközpontja 2005 óta a Világörökség része. Főbb nevezetességei a Jagua erőd, diadalív, José Martí Park, neogótikus Valle palota, székesegyház, Botanikus Kert, Thomas Terry Színház, városi egyetem valamint a Tartományi Múzeum.

4. nap    Cienfuegos – Trinidad
Továbbutazás Trinidadba. 1988-ban az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította Trinidatot és a közeli Valle de los Ingeniost. A város különleges hangulatát különleges építészeti és természeti környezete adja (a várost a tenger és Topes de Collantes hegyei határolják). A belső udvarok köré épített pasztellszínű, vörös terrakotta tetős gyarmati házak, nagy főkapuk kisebb bejárati ajtóval és vékony farudakkal takart ablakok. Legfőbb látnivalója a gyarmati időket idéző, Plaza Mayor. E tér körül helyezkedik el az összes jelentősebb múzeum (pl: Guamuhaya Régészeti Múzeum, Gyarmati Építészeti Múzeum), a Szentháromság temploma, az Összeesküvők háza (itt volt a La Rosa de Cuba társaság titkos találkozóhelye), a Borrell család által építtetett Brunet palota, ahol ma a Romantikus Múzeum kap helyet, a Szent Ferenc templom és kolostor, ahol napjainkban a Banditák elleni harc múzeuma található. A Plaza Mayor körüli egyik legnagyobb épület, Cantero cukorbáró neoklasszikus palotája, ahol jelenleg a Városi Történelmi Múzeum látogatható.

5. nap    Trinidad – Sancti Spiritu – Camagüey
Utazás a szárazföld belseje fele. Először Guayanarában az El Rocio vízesésnél állhatsz meg, majd Sancti Spirituban. A szent város a legépebben megmaradt város a cukorkereskedelem virágzásának idejéből. Camagüey Kuba harmadik legnagyobb városa. Teljesen magával ragadók a gyarmati időkből származó színes üvegfestmények, a dús növényzetű belsőudvarok, a pasztellszínűre festett templomok és a város szimbóluma a tinajon (termetes agyagedény, amelyben aszály idején vizet tároltak az udvarokban). Egy legenda szerint, ha egy fiú iszik egy lány tinajonjából, akkor örökre szerelembe esik vele. A város történelmi központját 2008-ban a Világörökség részévé nyilvánították. Camagüey látnivalói közé tartozik a Tartományi Múzeum és park, Nicolás Guillén és Finaly szülőháza, José Martí Park, San Juan de Dios tér és a katedrális.
 
6. nap    Camagüey – Santiago de Cuba
Továbbutazás. A sziget délkeleti részén fekvő Santiago de Cuba Kuba második legnagyobb települése és egyben az ország fontos kikötővárosa is. Francia, haiti, spanyol és afrikai lakosok keveredésének hatására, talán itt tapasztalható a legjobban az igazi karibi jelleg. Fidel Castro és társai 1953. július 26-án megtámadták a városban található Moncada laktanyát, ezzel elindítva az ország történelmét gyökeresen megváltoztató eseményeket. 1959. január 1-én szintén Santiago de Cubában jelentette be Fidel Castro a győzelmét. Ezen események miatt kapta a város a „Kubai Köztársaság Hős Városa” címet. A város nevezetességei közé tartozik a Világörökség részét képző San Pedro de la Roca fellegvár, a város szívében fekvő Cespedes park, a katedrális, a Moncada laktanya, a Forradalom tér és több múzeum (pl: Emilio Bacardi Rummúzeum).

7. nap    Santiago de Cuba – Havanna
Menetrendtől függően szabadidő, majd repülés Havannába.

8. nap    Havanna – Varadero
Utazás a tengerpartra. Varadero a legismertebb tengerpart, de természetesen a program alakítható úgyis, hogy még Santiago előtt pl. Guardalava partján pihentek, vagy Santiagoból nem Havannába repültök, hanem pl. Cayo Coco vagy Cayo Largo térségébe.

9-10. nap    Varadero
Pihenés a tengerparton.

11. nap    Varadero - Budapest
Hazautazás.
 

Kuba Konzuli Hivatal
Cím: Calle G. No. 458.entre 19. y 21. Vedado, Havanna
Előhívó: 00-53-7
Telefon: 833-3365, 833-3346
Ügyeleti mobil: 00-53-5 280-21-10
Fax: 833-3286
Konzul: Ujfalusi Zsolt
E-mail: mission.hav@kum.gov.hu
Ügyfélfogadás:hétfő és csütörtök: 10.00-12.00

Kuba Nagykövetség
Cím: Calle G. No. 458.entre 19. y 21. Vedado, Havanna
Előhívó: 00-53-7
Telefon: 833-3365, 833-3346
Ügyeleti mobil: 00-53-5 280-21-10
Fax: 833-3286
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Deák Miklós
E-mail: mission.hav@kum.gov.hu
Honlap: www.mfa.gov.hu/emb/havanna

Éghajlat:
Kuba éghajlata szubtrópusi, két évszak váltakozik, a tél és a nyár Nyáron a középhőmérséklet 27,7 fok, júliusban és augusztusban azonban a hőmérő higanyszála elérheti akár a 40 fokot is. A nyári hónapokban bőséges a csapadék, az esős időszakban pedig gyakori a trópusi vihar. Télen a leghűvösebb hónap középhőmérséklete 21 fok.

 

Rum
A rum cukornádpárlat. A beérett cukornádat decembertől márciusig takarítják be; majd a cukormalomba szállítják, ahol fémből készült erős prések segítségével kifacsarják a cukornád szárából a cukornádlét, az „el guarapo”-t. A cukornádlét felhevítik, hogy szétválasszák a cukorkristályt a melasztól. A melasz a rum alapja, ami krémes, folyadékszerű, és rendkívül magas a cukortartalma. A melasz maximum 55% cukrot tartalmaz, amit tiszta forrásvízzel kevernek össze. 24 órás élesztős erjesztéssel készül belőle a cukornád-bor. Ennek a bornak a lepárlását vörösrézből készült tartályokban végzik el. A lepárlás során két termék keletkezik: az egyik az „aguardiente”, mely 75º-os alkohol; a másik pedig egy 96º-os extra finom párlat. Ezt a két terméket keverik össze ahhoz, hogy elnyerjék a valódi rumot. Ez igazi művészet, hiszen úgy kell elegyíteni egymással a párlatokat, hogy a rum karakteres jellemzői, a szín, az íz és az aroma mind előjöjjenek:. Az így kapott vegyületet rövid ideig olyan tölgyfa hordókban érlelik, melyekben korábban bourbon volt.
A kubai koktélok elengedhetetlen alapanyaga a rum. A világszerte ismert Cuba Libre, amely rum, kóla és lime jéghideg keveréke. A hűsítő Mojito, maga a mentaleveles frissesség. Az üde, jeges Daiquirí, Hemingway kedvenc itala, melyet néha banánnal is mixelnek. Ismert a Piña Colada, mely ananásszal, kókusztejjel és jéggel készül. Igazi kuriózum a Saoco, melyet kókusz tejjel, kakaóval és jéggel szervíroznak.

Szivar
1492-ben Kolumbusz tengerészeinek közvetítésével került először a dohányzás szokása Európába. Az évi 200 millió szivarral a kubaiak számítanak a világon a legnagyobb szivar fogyasztóknak. A minőségi szivarokat kézzel csavarják, mint a Cohiba-t, vagy a Rómeó és Júliát, emellett pedig a legkülönlegesebb dohányból készülnek. A kiváló minőségű termőföld, az éghajlat, a dohány gondos kezelése és a szivar tradicionális gyártása teszi egyedivé a kubai szivart. A Cohiba a szivarok királya mely elkészítéséhez 170 művelet elvégzésére van szükség.
A Habanos-ban árult szivar minősége elsőrangú. Egy 2003-ban bevezetett rendelkezés szerint Kubából a vásárlást igazoló dokumentumok felmutatása nélkül legfeljebb 23 szivart lehet csak kihozni. Nagyobb mennyiség esetén csak a számlával, az eredeti csomagolásban és a hologramos zárjeggyel ellátott szivart engedik ki. Az utcákon árult termékek általában otthon készült utánzatok, amelyek élvezeti értéke és minősége messze elmarad az eredeti szivartól.
A szivardohány termelése és készítése nagyfokú szakértelmet, és speciális éghajlati környezetet igénylő mezőgazdasági, és technológiai műveletek sora. A dohánymagokat ágyásokban nevelik, majd a dohányföldeken kipalántázzák.
A levelek betakarítása után következik a pácolás, majd válogatás és csoportosítás után a kétszeri fermentálás, majd a csomagolás
A burkolólevél adja meg a szivar kinézetét. Ezek a levelek a szivar legdrágább részei. A burkolóleveleket a többi levéltől elválasztva egy-két évig érlelik, így nem gyűrődik meg, és megkapja jellegzetes aromáját. Rugalmasságát megőrzi, így a szivar megsodrásakor nem törik el. A hosszabb ideig tartó érlelés jobb minőséget jelent. A prémium kategóriába tartozó szivarok burkolólevelein nem látható kiálló erezet, vagy sérülés.
A kötőlevél tartja össze az elkészített szivart, ezt általában a dohány felső leveléből készítik.
Tölteléklevelek töltik meg a burkolólevelek közötti területet. A dohánypalánta tetején lévő ligero levél csak a szivar közepébe kerülhet, mivel a sok napsütéstől igen aromás, és nehezebben ég. Az enyhébb ízű, középső seco, illetve az alsó, gyenge ízű és gyorsabban égő volado levél kerülhet még töltelékbe. Ezeknek a leveleknek a kombinációja határozza meg az elkészülő szivar aromáját, égési sebességét, szelelését és minőségét. Három (kivételesen vastag szivarok esetében négy) levelet hosszuk mentén külön-külön meghajtogatnak, így a levelek között apró füstcsatornák maradnak.
A szivarsodrás olyan technológiai folyamat, amely során az előkészített dohánylevelekből elkészítik a szivart. A hagyományos kézi sodrásnál először a töltelékleveleket belesodorják a kötőlevelekbe, majd az egészet befedik a burkolólevéllel. A megfelelő tömörítés, préselés után az egyik véget sapkával zárják le, míg a másik végen vágják méretre az elkészült terméket.

Kubai konyha
A kubai konyha az afrikai és a spanyol ízek keveredése. A kubai konyha alapanyagai: rizs, bab, kukorica, burgonya, sertéshús, csirkehús, marhahús, halak, tintahal, rák, languszta. Leveseket, főtt, sült és grillezett húsokkal készített főfogásokat készítenek gazdag körettel, ízletes szószokkal, mártásokkal és salátákkal kiegészítve. A sziget legkedveltebb ételei a fekete bab rizzsel, sült csirkével, a sült malac sült burgonyával, salátával és a tintahal, mártásban. Ínyencek a tenger gyümölcsei teljes palettáját megtalálják a legváltozatosabb módokon elkészítve. A tintahal mártásban, a rák falatkák és a languszta tál mellett, krokodil raguval és főtt cápahússal is találkozhatunk az étlapon. A desszert általában fagylalt, kókuszszirupos sajt vagy rumos omlett. Friss gyümölcsökből is választék, többek között: mangó, papaya, avokadó, banán, ananász.
Kuba egyik kedvelt itala a sör, mely barna, világos, erősebb és enyhébb változatai is ismertek. A bor és pezsgő Kubában ünnepi események alkalmával kerül az asztalra. Alkoholmentes üdítőket, frissítőket gyakran fogyasztanak, a gyümölcslevek igazi 100%-osak
Kuba egyik ősi csemegéje a testes, koromfekete és erős kávé. A kubai kávé ízét, a jó termőföld, az éghajlat és a gondos feldolgozás határozza meg és a kiváló pörköléstől nyeri el egyéniségét.