Észak-Amerika > Kanada: keleti parti nagyvárosok és a Niagara
A hatalmas területű ország felfedezését érdemes a főváros környékének felfedezésével és a világhírű Niagara-vízesés megtekintésével kezdeni.
1. nap Érkezés Torontoba.
2. nap Toronto
Egész napos városnézés a Toronto Pass-szal: Hoki hírességek csarnoka, CN-torony, ahonnan szép időben a Niagaráig is ellátni, Royal Ontario természettudományi múzeum, állatkert, Casa Loma kastély titkos átjárókkal és földalatti folyosókkal, Ontario Science Center bizarr kinézetű épületében tanulságos állandó kiállításokat nézhetsz meg, Eaton bevásárlóközpont, történelmi központ, ami le van zárva az autós forgalom elől, Rogers Center (volt Skydome) a baseball otthona,
3. nap Toronto – Kingston (kb. 265 km)
Szabadprogram Torontoban, majd utazás Kingstonba, a kanadai múzeumvárosba. Több mint 20 kisebb-nagyobb különféle tematikájú múzeum vár. A legjelentősebb a Világörökséghez tartozó Fort Henry, ahol az erődben érdekes előadásokat és őrségváltást is tartanak. A városházán az ország első miniszterelnökének lakását is megnézheted, de megismerheted a Nagy Tavak élővilágát, egy 3000 tonnás jégtörőt vagy egy börtön mindennapjait is.
4. nap Kingston – 1000 sziget – Morrisburg – Montreal (kb. 325 km)
Gyönyörű tájon vezet az utunk. A teljességhez hozzátartozik egy egyórás hajóút a Szt. Lőrinc-folyó 1000 szigete között. A buja növényzet közt luxus villák és nyaralók állnak a kisebb-nagyobb szigeteken. Az őslakosok szerint ez a hely a Nagy Szellem Kertje. Nyugalma teljes ellentéte a térség kalandos, háborúkkal és felkelésekkel teli történelmének. A leghíresebb pontjai a kirándulásnak a Boldt vár, a Zavikon sziget és a Milliomosok sora.
Továbbutazva Morrisburgbe, a felső-kanadai skanzen egészen más képet mutat. Mintha visszacsöppentünk volna az időben: az 1860-ban épült „település” szinte nem is változott: korabeli házak, malmok, üzletek, farmok, templomok és az iskola mellett vezet az út, amit gyalogosan vagy lovaskocsin is megtehetünk. Továbbutazás, majd érkezés Montrealba.
5. nap Montreal
A városban elsőként két teljesen nyugodt helyet ajánlanánk: A botanikus kert a világon az egyik legnagyobb, 22000 növényfajtát, 10 üvegházat, közel 30 tematikus kertet is megtekinthetsz a babérerdőktől a japán és a francia kertig. A Biodomban különböző amerikai ökoszisztémákat mutatnak be a sarkvidéktől a trópusokig.
A belvárosban exkluzív lakóházak, az óvárosban régi paloták és kúriák sorakoznak. Kötelező látványosság a Tőzsdeépület, a városháza, a Notre Dame katedrális. A város legnyüzsgőbb terén, a Place Jacques Cartier-en áll a Nelson emlékmű. A tér szélén sorakozó kávézókból és éttermekből figyelhetjük a különböző zenészek és pantomimesek művészetét. A Royal Summitról pazar kilátás nyílik a városra, ahol múzeumok, galériák, piacok és az olimpiai stadion is vár. Különlegesség még a „föld alatti város”, mely egy hatalmas üzletközpont-jellegű épület, ahol 33 km-nyi út vezet az üzletek, metrómegállók és étkezdék közt.
A várost új oldaláról ismerheted meg, ha felülsz egy kishajóra.
6. nap Montreal – Quebec City (kb. 255 km)
Utazás Quebecbe. Ismerkedés a város látnivalóival: Artillery park (egykori katonai bázis és lőszerraktár), Citadella, Parlament, a kanadai miniszterelnök Louis St. Laurent háza, óváros. Érdemes felkeresni a 19. századi Frontenac kastélyt, valamint a Montmorency vízesést, ami 83 méteres magasságával nagyobb a Niagaránál, de a kisebb vízmennyiség miatt kevésbé látványos.
7. nap Quebec City – Ottawa (kb. 445 km)
Délelőtt még Quebecben, majd festői tájon át visz az út Ottawába. Ha az igazi kanadai tájat is egy kicsit jobban megismernéd, akkor tegyél kitérőt a Mont Tremblant parkban és kirándulj egyet!
8. nap Ottawa
Kanada fővárosában múzeumok, a helyi, a brit és a bevándorlók kultúrájának keveredése vár. Leghíresebb látványosságai: Parlament, a Világörökséghez tartozó Rideau-csatorna, a főkormányzó háza, a Nemzeti Galéria. A civilizáció múzeumában az őslakosok és a bevándorlók különböző népcsoportjainak szokásait, mindennapjait és használati tárgyait, valamint az ország utóbbi ezer évének történelmét mutatják be. A tudomány és technológia múzeum, valamint a mezőgazdasági, a repülési és a háborús múzeum is jó néhány érdekességet tartalmaz. Annak ellenére, hogy az ország forgalomban levő érméi Winnipegben készülnek, az ottawai pénzverde is igen jelentős. Többek közt itt készültek az olimpiai érmék is és itt volt 1908 óta a legjelentősebb aranyfinomító. A vezetett túrák nagyon élvezetesen és részletesen mutatják be az érmekészítést a kezdetektől a végtermékig.
9. nap Ottawa – Niagara on the Lake – Niagara
Mielőtt a világhírű vízeséshez érsz érdemes az 1791-es fővárost, a térség gyümölcstermesztő és borkészítő régiójának a központját, a kis 19. századi Niagara on the Lake nevű városkát felfedezni. A bűbájos városka megismerése után a rendkívül látványos és méltán világhírű Niagara-vízeséshez vezet az út.
Ha lassabb és hosszabb úton megyünk a vízeséshez, akkor kis kerülővel Midland és St. Jacobs irányába is utazhatunk. Mindkettő nagyon bájos kanadai kisváros. St. Jacobsban a farmerek piaca, Midlandben a Huron-tó látványa külön élmény.
10. nap Niagara-vízesés
A rengeteg látnivalót és az életre szóló élményt kár lenne egy fél napba zsúfolni, ezért ezt a napot is a vízesés megismerésének és egy kis pihenésnek vagy vásárlásnak szánjuk.
A 155 millió liter víz 54 méternyi zuhanása elképesztő látvány. A vízesésnél a gyalogosan megközelíthető kilátópontok bejárásán túl érdemes részt venni egy hajókás vagy egy helikopteres túrán is, hogy minden részletet megismerhess. A vízesés éjszakai kivilágítását se hagyd ki! (Ha az amerikai oldal megtekintését is tervezed, magyar új típusú útleveled mellé kérd meg még indulás előtt az ESTA engedélyt!)
11. nap Niagara – Toronto
Menetrendtől függően szabadidő, majd utazás Torontoba és onnan haza.
A Kanadába utazóknak a visszaérést követően 6 hónapig érvényes útlevéllel kell rendelkeznie.
A Kanadából való távozás időpontját a belépéskor az útlevélbe bepecsételhetik. Ilyen esetben az utazó köteles legkésőbb a megjelölt időpontban elhagyni Kanadát. A turista céllal beutazni kívánó külföldieknek érvényes egészségügyi / utazási biztosítással kell rendelkezniük.
Keleti part:
Konzuli Hivatal Ottawa
Cím: 302 Metcalfe Street, Ottawa, Ontario K2P 1S2
Előhívó: (00-1-613)
Telefon: 230-8215, 230-2717 / #211,#214
Ügyelet: (00-1-613)-612-9937
Fax: 230-8887
Vezető konzul: Helyes Imre
E-mail: consulate.ott@kum.gov.hu
Ügyfélfogadás: hétfő-szerda-péntek: 9.00-12.00
Tiszteletbeli konzulátus Montreál
Cím: 101 - 65 Rue Ontario Ouest, Montreal, Quebec, H2X 1Y8
Előhívó: (00)-(1)-(514)
Telefon: 288-4343
Fax: 288-9296
Tiszteletbeli konzul: Szentmihályi Gyula
E-mail: szentmihalygyula@aol.com
Elektromosság
A kanadai elektromos hálózat a magyarral ellentétben 110 voltos és 60 periódusú, másfajta a villásdugó és az aljzat is, így csatalakozó adapter szükséges használatukhoz.
Autó bérlés csak 25 éves kor felett lehetséges Útlevélre, visszaútra szóló repülőjegyre, érvényes nemzetközi autóvezetői jogosítványra és hitelkártyára (biztosítékként) van szükséges – ezek nélkül nem lehet autót bérelni.
A gépkocsi mellé egy mobiltelefont is érdemes beszerezni, hiszen baleset vagy lerobbanás esetén a vadonban az akár életmentő is lehet. Ha a Kanada-USA határon bérelt autóval szeretnénk átlépni, legyen a kölcsönzésről szerződésmásolatunk, amely engedélyezi a határátlépést.
A sebességhatár autóutakon és autópályákon 80-100 km/óra, városi körzetekben 30-40, maximum 50 km/óra. A közlekedési szabályokban van némi eltérés az európai szabályokhoz képest, ezekre figyelni kell. A sebességhatárok átlépése – a mértékétől függően – helyszíni bírságtól a jogosítvány bevonásán át egészen a pár napos börtönig terjedhet. Büntetnek, ha hiányzik a vezetői engedély, illetve, ha valamelyik utas nem használja a biztonsági övet.
A kanadai törvények értelmében autóban alkoholt csak lezárva és a csomagtartóban szabad szállítani, és az ittas vezetés itt is nagyon komoly kihágást jelent.
Városi közlekedésben Québec kivételével piros lámpánál jobbra is lehet kanyarodni, ha nem jön semmi balról. A sárgán villogó iskolabusz előtt illetve után mindig meg kell állni, mivel a gyerekek ekkor szállnak le a buszról illetve fel rá.
Kanada fizető eszköze a kanadai dollár (CAN$). Egy dollár 100 centet ért, az 1 centes érme neve penny, az 5 centesé nickel, a 10 centesé a dime, a 25 centesé a quarter, a legmagasabb érme a 2$. Legmagasabb címke az 1000$, a legalacsonyabb címlet az 5$. A leghasznosabb érme a 25 centes és az egydolláros, melyeket telefonáláshoz és parkoláshoz, tömegközlekedéshez, jegyváltáshoz használunk.
A bankok hétfőtől péntekig 9 – 17 óráig tartanak nyitva.
Szeszesitalt csak a jogosultsággal (licensed) rendelkező éttermekben ihatunk, és vásárolni is csak az erre kijelölt üzletekben (liquor store) vásárolhatunk. Égetett szeszes italokban Kanada világklasszis. Nagy a választék gin, vodka és rumfélékből. A legnépszerűbb likőrféle a skót, ír vagy hazai gyártású, rozsalapú whiskey.
A reggeli a legkomolyabb étkezés Kanadában, 11 óráig rendelhető reggeli a szállodákban. Az ebédet dél és délután fél három között fogyasztanak a kanadaiak, és a legkülönfélébb nemzeti ételek között lehet válogatni. Québecben hagyományos étel a sűrű sárgaborsóleves, a füstölt húsos szendvics és a sajtokból készült felfújtak
Az őslakók Kanada lakosságának csupán 3 százalékát teszik ki, 50 százalékuk rezervátumban él. Az őslakosok négy kategóriába sorolhatók: az un. státusindiánok, akik a hivatalos jegyzékben szerepelnek és rezervátumban élnek, a nem státusindiánok, akiknek őslakos felmenőik vannak, de nem szerepelnek a hivatalos listán, azaz nem rezervátumban laknak, az inuitok (eszkimók) és a meszticek (Métis), akik az őslakosok és az európai prémvadászok leszármazottai. Az őslakosok különböző nyelveken beszélnek, különbözik a kultúrájuk, ennek ellenére hasonlóak a vonásaik és az életkörülményeik. Az őslakosok összesen 54 nyelven és nyelvjárásban beszélnek, melyek 10 nagyobb nyelvcsaládhoz tartoznak. Kanada sok földrajzi neve ered valamelyik indián nyelvből. Az ország neve is indián (huron) eredetű, jelentése „falu, közösség”.
Ottawa események:
Februárban 9 napon keresztül zajlik a Winterlude, a Téli sportok ünnepe, ahol sífutás-, szánkó- és korcsolya versenyek zajlanak. hószobor-készítő verseny mellett parádék, és tűzijátékok is szerepelnek, a helyszínek a Rideau-csatorna mentén találhatók.
Májusban országos Tulipánfesztivált (Canadian Tulip Festival) rendeznek; a növények nagy része Hollandiából származik. A II. Világháború alatt a holland királyi család itt kapott menedéket, és ennek emlékére hozzák a hollandok a sok virágot. A virágkiállítás mellett számos más rendezvény is látható, pl. csónakfelvonulás a csatornán, hangversenyek és tűzijátékok.