Ausztrália, Sarkvidékek > Expediciós hajóút az Antarktiszra

1. nap    indulás Ushuaiából
Kihajózás a Beagle-csatorna mentén Argentínából.
 

2-3. nap    tengeren
Átkelés a Drake-szoroson. Amíg a Tűzföldtől a Déli-Shetland-szigetekre érsz, érdemes az óceánt figyelni és az első jégtáblák megjelenésére várni. Kétségtelenül zord az időjárás, különösen azon a szakaszon, ahol a sarki hideg vízfolyam találkozik az északi melegebb áramlatokkal. A jégtáblákkal egy időben a sarki halászmadarakat is fokozatosan megismerheted. Előadások a tájról, a felfedezőkről, az élővilágról.

4-8. nap    Antarktisz
Az Antartktisz nyugati partján a sarkkörön túl a Kristály-szorosig megy a hajó. Több helyen igyekszik kikötni a kapitány, ahol ez nem lehetséges ott a zodiac hajókkal lehet megközelíteni a partot. Hatalmas pingvin-kolóniák (álszíjas pingvin, szamárpingvin, Adelie-pingvin), leopárdfókák, bálnák, kardszárnyú delfinek és halászmadarak megfigyelése. Hihetetlen részletességgel ismerheted meg az életüket, de ha épp nem lenne élőlény a közelben, akkor a jéghegyek és a gleccserek látványa nyűgöz majd le.

9. nap    Déli-Shetland-szigetek
Az Antarktisz egyik legészakibb pontján található ez a vulkanikus szigetekből álló lánc. Az időjárási körülményektől függően több ponton megpróbál kikötni a kapitány, hogy minél részletesebben megismerhesd ezt a világot. Geotermikus tevékenységek, a fekete vulkáni homokban feltörő hőforrások és fantasztikus élővilág figyelhető meg. Egy elhagyott bálnavadász állomást is meglátogathatsz.

10-11. nap    tengeren
Előadások és az út tapasztalatainak összegzése.

13. nap    Ushuaia
Kikötés. Hosszabbítható a program a Tűzföldön vagy akár az Iguassi-vízesésnél. Egyes időpontokban a hajó 19 napos útra indul, miközben South Georgia gleccsereit és a Falkland-szigeteket is látogatja.

 

Mikor utazz?
Az antartktiszi nyáron, már csak azért is, mert az ottani télen -80 C várható metsző széllel. Novemberben a legszebbek a jégformációk, akkor készítenek fészket és költenek a pingvinek. Ekkor alakítják a háremüket a vezérhímek. Decemberben és januárban a leghosszabbak a nappalok, ilyenkor kelnek ki a fiókák és megfigyelhető, hogyan gondozzák a szülők a kicsinyeket. Február és március hónapban a legmozgalmasabbak az élővilág, mert ez időben érkeznek a bálnák és már totyognak a pingvinfiókák.

Nem akármilyen megfigyelő állomás épült a Déli sark jégmezői alatt. A jégtakaró alatt, két és fél kilométer mélyen, az Antarktisz jégsapkája alatt található a nemrég felállított, legbizarrabb obszervatórium.

A Déli-sarkon felépített IceCube Neutrino Observatory néven bejegyzett obszervatórium egyik fő része egy hatalmas távcső, amelynek főfeladata, hogy észlelje a szubatomi részecskéket, az úgynevezett neutrínókat, amelyek fénysebességgel hatolnak át bolygónkon.

Mikor a IceCube érzékelők lefelé néznek, a Föld belseje felé, akkor talán érzékelhetik az Északi-sark egén a neutrinókat, mikor behatolnak a bolygónkba. A neutronók az egyetlen ismert részecskék, amelyek akadálytalanul áthaladnak bármilyen anyagon, függetlenül annak tulajdonságától vagy méretétől. A teleszkóp a Földet egy hatalmas szűrőként használja, hogy csak az ütközésből származó müonokat érzékelje.

Az atomok és a neutrinók ütközése során keletkező müonok egy kékes ívfényhez hasonló jelenséget produkálnak, az úgynevezett Cserenkov-sugárzást. Az antarktiszi jégtakaró szuper fényáteresztő tulajdonságának köszönhetõen a távcső optikai szenzorai észlelik azt a fényjelenséget.