Ausztrália, Sarkvidékek > Északi-sark: Atomjégtörővel a Világ tetejére

1. nap    Helsinki
Érkezés Helsinkibe. Menetrendtől függően szabadidő a város felfedezésére, szállás.

2. nap    Helsinki – Murmanszk
Utazás repülővel Murmanszkba, felszállás a 2008-ban épült atomjégtörőre, ami a következő közel 2 hétig a szállásod lesz. A „Győzelem 50 éve” elnevezésű hajó a mai napig az egyik legerősebb. Kihajózás a Kola-öblön keresztül.

3. nap    Barents-tenger
Az Északi-sark irányába indulva ismerkedés a sarki élővilággal, földrajzzal, történelemmel és különlegességekkel a szakértők előadásában. A hajón a „szokásos” személyzet mellett sarkkutatók, biológusok, ornitológus, fotós, gleccser-szakértő, geológus, jégszakértő is utazik többek közt a hajón, akik előadások és informális beszélgetések és bemutatók során ismertetik a tudnivalókat, valamint válaszolnak minden kérdésedre. Lehetőség van arra is, hogy a hajóval is megismerkedhess: a kapitány és a személyzet bemutatja a különleges hajó részleteit, a motortól a biztonsági berendezésig, hogy megtudd, hogyan lesz képes a hajó átkelni a vastag jégtakarón, hogyan navigál a jéghegyek közt, stb. Útközben halászmadarakat és bálnákat figyelhetsz meg.

4-6. nap    az Északi Sark fele északi irányba a jégtorlaszok közt
Utazás a végtelen jégmezőkön át kb. 12 csomós sebességgel. Az időjárási viszonyoktól függően helikopteres kirándulás a környéken, kiszállás a jégtáblákra, az élővilág megfigyelése. Ha épp nem jár arra jegesmedve, akkor a végtelen jégmezőkön a szakértő előadása és magyarázata mellett megismerkedhetsz a jégtáblákkal, azzal, hogyan lehet kiválasztani az áttörhető repedéseket és az északi-sarki jellegzetességekkel. A jégmezőkön sétálni is lehet, illetve megnézheted közelebbről is hogyan vág utat a hajó a jégtáblák közt.

7. nap    Északi-sarkpont
Tervek szerint az út fénypontja, az Északi-sarkpont elérése lesz a program ezen a napon. Mivel a jég vastagsága és az időjárási körülmények gyakran kiszámíthatatlanok, ezért előfordulhat az időpontok változása. A földrajzi sarkpont elérésekor elegendő időd lesz egy kis sétára, a körültekintésre és arra is, hogy elgondolkozz azon hányan indultak neki a történelem során, hogy eljussanak akár az életük árán is oda, ahol most épp sétálgatsz. Végiggondolhatod azt is, hogy hova is érkeztél tulajdonképpen, mint például, hogy innen bármerre is indulsz dél fele mész. Az Északi-sarkon ebben az időszakban enyhe idő, 0 fok körüli hőmérséklet várható, ezért akár meg is fürödhetsz a vízben, vagy egy kis pezsgővel ünnepelheted meg az érkezésedet.

8-10. nap    Utazás délre
Bár az útvonal a jég vastagságától függően változik, a sarkpont elérése után is bőven vár még látnivaló. További előadásokat hallhatsz, és ahogy közeledtek a Ferenc József föld felé, megnő az esélye, hogy jegesmedvéket láss.

11-14. nap    Ferenc József föld, Barents-tenger
A Ferenc József földet 1873-ban fedezték fel, de jóformán azóta sem ismerték meg alaposan. Oroszország legészakibb pontja 191 szigetből áll, a természettudósok paradicsoma. A sarki rókák és jegesmedvék egész közel jönnek a hajóhoz, rengeteg fókát, beluga bálnát és narvált is megfigyelhetsz. A magas, sziklás vidéken számos halászmadár repül, a drámai partokat expedíciós zodiac-csónakkal, a gleccsereket és a vulkanikus képződményeket helikopterrel nézheted meg. Ha az időjárási körülmények engedik, akkor a Norvég-foknál is igyekszik megállni a hajó, ahol a két norvég felfedező vészelte át 1896/97 telét útban az Északi-sark fele. A rendkívüli kirándulás tapasztalatainak összegzése, közeledés a szárazföldhöz, melyet a sirályok megjelenése jelez elsőként. A murmanszki érkezés után repülés Helsinkibe.

15. nap    Hazautazás
Transzfer a repülőtérre, majd utazás Budapestre.
 

Az oroszországi belépéshez vízum szükséges.

Az utasok különleges bélelt és szélálló öltözetet kapnak, így nem kell attól tartani, hogy az itthon használt téli kabát nem elegendő a sark látogatásához.

Az Északi sarkvidék gyakorlatilag egy óceán, kontinens nélkül, rengeteg szigettel, az óceánt környező szárazföldeket a tundra-vidék jellemzi, az időjárás rövid nyarakból és hosszú telekből áll. Így - noha a tengerfelszín változó mértékben, néha igen vastagon, be van fagyva - a sajátos tengeri élővilág jelen van. Az állatvilág különleges, jól ismert nagy testű képviselői a hideghez és a vízi életmódhoz jól alkalmazkodott fókák és rozmárok, valamint a jég hátán való élethez alkalmazkodott jegesmedvék.

Valójában többféle Északi-sark létezik. Ezek nem ugyanazon a helyen találhatóak, de közel vannak egymáshoz az északi Jeges-tengeren.
A földrajzi Északi-sark az a hely, ahol a Föld forgástengelye találkozik a felszínnel. Helyzete nem állandó, hanem 435 napos ciklusban mozgást végez, melyet Chandler-ingásnak nevezünk.
A mágneses Északi-sark az a pont, ahol a Föld mágneses mezeje lefelé mutat. Sir William Gilbert 1600-ban dolgozta ki ezzel kapcsolatos elméletét, amely a mai napig megállja a helyét. Ez a pont is vándorol.
A sarki fény a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék által keltett fényjelenség. A kibocsátott fény a légkörbe becsapódó atomra vagy molekulára jellemző színű. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is erős.

A narvál az egyetlen ismert tengeri emlős, mely szarvat visel. A cetek rendjéhez, a fehérdelfinfélék (beluga) családjához tartozó faj. Az északi-sarki vizekben, Észak-Oroszország, Észak-Alaszka és Észak-Kanada partjai előtt, valamint Grönland és a Spitzbergák közelében élnek. Becslések szerint jelenleg 25-40 ezer narvál él az északi tengerekben. Minden más cetfélénél mélyebben hatol be a sarkvidéki vizekbe, a 80. szélességi fokon is túlmehet. Csapatokat alkotnak a lékek környékén, melyeket rendszeres felszínre bukásuk révén tartanak fenn, légzőnyílásként használva azokat.
A narvál szarva nem is valódi szarv, hanem fog. A narválok szájában nincsenek fogak, zsákmányukat (halakat, tintahalakat, rákokat, fejlábúakat) szájpadlásukkal préselik össze és lenyelik. A hímek bal szemfoga azonban megnő, de nem a száj irányába, hanem ellenkezőleg a fejtető felé, áttöri a bőrt és hosszú szarvvá fejlődik. Néha a nőstényeken is kifejlődik egy rövidke szarv, és ritkán a jobboldali fog is szarvvá alakul, ilyenkor a narválnak két szarva lesz.

A szarv csavart formájú ugyanis, mint minden fog, a gyökerénél nő, ott azonban nem egyenletes a dentin lerakódása, könnyen előfordulhat, hogy az egyik oldalon több, vagy tömörebb dentin képződik. A féloldalas szarv könnyen kibillentené az úszó állat egyensúlyát, a csavart szarvnál azonban ezek a különbségek kiegyenlítődnek, az egyik oldalon lerakódott dentin a szarv minden oldalán megtalálható. A csavart szarv akár az állattal egy hosszúságú is lehet, 3 méteresre is megnőhet. Az agyar közepén végigfutó idegpályából tízmillió idegvégződés tör a fog felszínére. Ezek segítségével érzékelik a víz hőfokát, sótartalmát, a halrajok jelenlétére utaló szerves maradványokat. Táplálékukat a hanghullámok segítségével szerzik meg. Akár 400 méter mélyre is lemerülnek, és képesek félóránál tovább is a víz alatt maradni. 30-40 évig élnek.
A narválok általában 6-15 egyedből álló csapatokban járnak. A csapatok többnyire csak hímekből vagy csak nőstényekből állnak. Nem ritkán több csapat is összeverődik.
A hím hossza 5-6,6 méter, míg a nőstény hossza 4-4,5 méter lehet. A hím súlya elérheti a 800-1800 kilogrammot, a nőstényé pedig maximum 900 kilogramm lehet. Az egyetlen utód születéskor sötét kékesszürke, de ahogy idősebbé válik, színezete a kifejlett állatok „sóbors” színét veszi fel. Születéskor a borjú nagyjából másfél méter hosszú, és 80 kilogramm súlyú.
Az eszkimók az „egyszarvú” agyarnak csodatevő erőt tulajdonítanak, ezért még mindig vadásznak rá. A középkorban a szarv értéke vetekedett az aranyéval. A szász választófejedelem egy alkalommal 100.000 tallért fizetett egyetlen narvál agyarért.