Dél-Amerika > Ecuador: Galapagos-szigetek, az utolsó Paradicsom

A Galapagos-szigetek felfedezésére több lehetőség is van: vagy szárazföldi hotelben alszol vagy egy hajón miközben szigetről szigetre haladva megismerkedhetsz az egyedülálló állat- és növényvilággal. Minimum 3 napot feltétlenül el kell tölteni a szigeteken, de ha már egyszer ilyen messzire utazol, akkor egy 6-7 éjszakás út lenne ideális, hogy több szigetet is bejárhass. A szigetre beutazók számát a repülőjáratok és a hajók kapacitása határozza meg, érdemes mielőbb foglalnod!

1. nap    Érkezés San Cristobal szigetére
Érkezés után transzfer a hotelbe, a szobák elfoglalása, majd a Bemutatóközpontban ismertető a szigetekről, a kialakult geológiai formációkról, a lakosokról és a növényzetről. A szárazságtűrő kaktuszos bózotoktól a hegyoldalak csapadékban bővelkedő oldalán kialakult trópusi esőerdőig a növényzet is igen változatos. Délután séta a „Fülbemászók hegyére”, ahol a fregattmadarak két típusát figyelhetjük meg. A madarak mellett a táj és a kilátás is gyönyörű. A Hornos-foknál a tengerben élő apróbb állatkákkal ismerkedhetsz a snorkeling-program során.

2. nap    Floreana és Isabela sziget
Reggel hajózás (kb. 2,5 óra) a Champion és Enderby-szigetek mellett Floreanára. Útközben fürdési és snorkeling lehetőség. Floreanan a felvidék felfedezése következik: kalózbarlangokkal, teknős rezervátummal és édesvízi forrással ismerkedhetsz a szigeten. Innen kb. 1,5 órás hajóút vezet Isabela szigetére.

3. nap    Isabela-sziget
Az igen keskeny és közel 100 km hosszú Isabela szigeten 6 aktív vulkán fekszik. Elsőként a Sierra Negra és a Chico vulkán megismerése következik, majd egy különleges helyre látogathatsz, ahol a festői vidéken, nyugodt vízben fürödhetsz és figyelheted meg a halfajtákat, a vörös rákot, a galapagoszi halászmadarakat és az oroszlánfókákat.

4. nap    Isabela - Santa Cruz
Érdemes korán kelni és a Tintoreras szigetecskéknél megfigyelni a cápákat, a tengeri leguán kolóniákat, a pingvineket, oroszlánfókákat és még jó néhány endemikus madárfajt. Visszautazás a szigetre és motorcsónakkal indulás Santa Cruz szigetére. A szállás elfoglalása után a Charles Darwin Kutatóállomásra menjél, ahol további érdekes információkat tudhatsz meg a fajok fejlődéséről.

5. nap    Santa Cruz
Reggeli után a sziget bejárása: először buja, zöld vidéken vezet az utunk, ahol különleges madarakat és a világhírű óriásteknősöket figyelhetjük meg természetes környezetükben. Később a lávafolyamok mentén kirándulhatsz újabb tájat és növényzetet ismerve meg; majd a Teknős-öbölben hosszú finomhomokos parton sétálhatsz a homokdűnék előtt. A partszakasz egy részén fürödni is lehet, a másik része természetvédelem alatt áll, itt rak fészket az egyik teknős faj (a tojásrakás idején tilos belépni), számtalan tengeri leguán kolóniát és sokféle halászmadarat (pelikánokat, sirályokat) és pintyeket láthatsz legnagyobb számban. A parttól kicsit beljebb kaktuszerdőben sétálhatsz, valamint a tipikus galapagoszi vörös mangrove-erdőket is megismerheted. Szállás Puerto Ayorán.

6. nap    Baltra
Menetrendtől függően indulás Baltrára a repülőtérre. Útközben megálló az ikerkráternél, valamint a változó növénytakaró és táj fényképezése.

A program teljes ellátást tartalmaz, az idegenvezető képzett természettudós.
A Galapagos-szigeteket úgyis felfedezheted, hogy ez óceánjáróval vagy egy yachttal járod körbe őket.
 

Ecuadori hasznos információkért IDE KATTINTS!

• Mint csaknem valamennyi belső óceáni szigetet, a Galápagos-szigeteket is a vulkanizmus hozta létre. A több kisebb és öt nagyobb szigetből álló csoport két nyugati szigetén napjainkban is „forró kövek” hullnak a működő vulkánok krátereiből. Tomas de Berlanga spanyol püspök 1535-ben fedezte fel a szigeteket a keresztény világ számára. Így jellemezte a szigeteket: „Úgy néz ki, mintha Isten kőesőt küldött volna”. A vulkáni tevékenység maradványai – salakkúpok, lávaalagutak, vulkáni katlanok és lávamezők – annyira frissek, mintha most keletkeztek volna. Sok pajzsvulkán található ezen a területen.
• A sziget nevét az óriás teknősökről, a galapagókról kapta.
• Annak ellenére, hogy a Galápagos-szigetek az Egyenlítő két oldalán fekszenek, időjárása a mi időjárásunkhoz hasonló a tengeráramlatok hatásai miatt.
• Galapagos területe 7665 km², de ebből a turisták csupán 60 kijelölt területre léphetnek be. A szabályok szerint csak vezetővel járhatnak a jelzett utakon.
• Charles Robert Darwin 1835. szeptember 16. és október 20. között mindössze öt hetet töltött a szigetcsoporton. Mindössze négy szárazföldi emlős él itt, kétéltűek pedig nincsenek is a szigeteken. Madárvilága rendkívül gazdag, 13 faja él itt a Darwin-pintyeknek. A tengeri madaraknak óriási telepei vannak, hisz a hihetetlen tömegben előforduló halakkal táplálkoznak, mint a galápagosi oroszlánfókák és medvefókák. A galápagosi oroszlánfókáknak keskeny fejük és parányi fülük van és úgy ugatnak, mint a kutyák. A galápagosi hüllők kizárólag itt élnek: óriás teknősök, tengeri gyíkok, ősi szárazföldi leguánok. A tengeri gyíkokat Darwin „a sötétség manói”-nak nevezte. A varacskosfejű óriásgyík kedvenc eledele a tüskés kaktusz. A szárazföldi leguán legnagyobb ellensége a sok elvadult kutya, mert azok elragadják a fiatal példányokat.
• Az opunciák, a fügekaktuszok, itt 10 méternél magasabb kaktuszfákká nőnek.
• A Nemzeti Park legfőbb feladata a kipusztulással veszélyeztetett fajok megmentése és a vadon élők védelme a háziállatok kártételétől.