Észak-Amerika > Alaszka és a Yukon-vidék

1. nap    Érkezés Anchorageba
Alaszka legnagyobb városát az 1964-es földrengés után szinte teljesen újjá kellett építeni, ezért az állam legmodernebb települése. A környéken túraútvonalakon sétálhatsz, láthatsz beluga-bálnákat és jávorszarvasokat; valamint érdemes ellátogatni az Őslakosok Örökségközpontjába is, hogy történelmüket, kultúrájukat és hagyományaikat megismerhesd.

2. nap    Anchorage – Denali Nemzeti Park
Az autó felvétele, majd indulás a festői Mat-Su (teljes nevén Matanuska-Susitna) völgyön át a Denali nemzeti parkba. A völgy szépsége mellett arról is híres, hogy rekordméretű káposztákat és zöldségeket termesztenek itt.

3. nap    Denali Nemzeti Park
Alaszka egyik legnagyobb nemzeti parkja és vadrezervátuma, melynek nagyon gazdag az élővilága, a buszból is láthatsz medvéket és szarvasokat. Legmagasabb hegye a 6194 méteres McKinley, ami impozánsan magasodik a tundra fölé. A parkban nem lehet bérelt autóval közlekedni, a park buszait lehet igénybe venni, valamint a számtalan hegymászó és túraútvonalon lehet gyalogosan bejárni a parkot. A Denali park bioszféra-rezervátum, ahol az erdőktől a tundrán át a magashegyekig és a gleccserekig a legkülönfélébb ökoszisztémákat figyelheted meg.

4. nap    Denali Nemzeti park – Fairbanks
Dombos tájon vezet az út tipikus alaszkai kisvárosok (Ester, Nenana, Healy) mentén Fairbanksbe. Fairbanks a Sarkvidék kapuja, egy fontos kereskedelmi csomópont az Északi-sarkkör alatt. Meglátogatható az olajcsővezeték, ami Alaszkán keresztül halad, egészen a Csendes-óceánig, és több régi aranybányát is megismerhetsz. A jégmúzeumban lenyűgöző jégszobrokat láthatsz, a Pioneer Park pedig egy 19. századi, az aranyláz korából való kisvárost mutat be.

5. nap    Fairbanks – Tok
Mivel Fairbanks az északi sarkkörtől kb. 200 km-re fekszik, nyáron hosszú nappalok jellemzik és a fehér éjszaka jelensége is megfigyelhető A híres alaszkai autópályán visz az utad Tok irányába. Ez a vidék az egyik legextrémebb: télen -50, nyáron akár +38 fok is lehet. Nyáron a Tanana-folyó vidéke zöldben pompázik, miközben hósipkás hegyek látszanak a távolban. Tok alig 80 mérföldre fekszik Kanadától, ezért jelentős csomópont.

6. nap    Tok – Dawson City
Továbbutazás a Taylor és a Világ teteje autópályán – mindkettő kavicsos út - az egykori Aranyláz központjába. Végtelennek tűnő tájakon, szinte érintetlen tundravidéken visz az út. Little Gold Creekben keresztezed az USA és Kanada közti határt, majd dél fele mész a Klondike és a Yukon-folyó mentén Dawson Citybe.

7. nap    Dawson City
A város ma is az aranylázban ég, ahol a szerencse és a pech határozza meg a mindennapokat. Régebben a város területe többszöröse volt a mostaninak, de a jelenlegi város hangulata is lenyűgöző. Az aranymezők és múzeumok mellett nemcsak a régi aranybányákkal és a korabeli élettel ismerkedhetsz, hanem ha kedved tartja, kutakodhatsz a sáros vízben pár aranyrög után is. A számtalan szalon és kaszinó közül a Gyémántfogú Gertie kaszinójába akkor is látogass el, ha nem akarsz játszani, mert még az 1898-as hangulatot eleveníti fel a környezet és a kánkán-táncosok.

8. nap    Dawson City – Whitehorse
Festői vidéken Yukon fővárosába, Whitehorseba utazol. A város környékén ki lehet próbálni a kutyaszánozást, terepjárókkal lehet felfedezni a hegyekben megbújt szépséges tavakat, de horgász- vagy kenutúrákra is jelentkezhetsz, túrázhatsz vagy biciklizhetsz a mesés tájon. Az ember alkotta látványosságok közül a különleges templom, a Yukonon haladó régi gőzös és a közlekedési múzeum tarthat számot érdeklődésedre. A közeli Five Finger Rapids terület is meseszép: ezen a helyen 4 szigetecske osztja a folyót őt ágra, veszélyes zuhatagok, ezer éves fák és jégkorszaki növények elképesztő látványa tárul eléd. Kiránduló-útvonalakon, kajak- és kisebb hajótúrák alatt ismerheted meg a vidéket.

9. nap    Whitehorse – Skagway
Ismét gyönyörű vidékek várnak. A legfőbb látványosság a kék és zöld színben pompázó, lélegzetelállító szépségű Gyémánt-tó, valamint a Carcross sivatag, ami 260 hektárnyi területével a világ legkisebb sivataga. Az utolsó jégkorszakban egy gleccsertavon alakult ki a különleges homoksivatag és a hozzá tartozó bioszféra. A szállás Skagwayben lesz. Skagway is az aranyláz idején nőtte ki magát jelentősebb településsé, napjainkban számos tengerjáró hajó köt itt ki. A városnak inkább a környéke csodálatos.

10. nap    Skagway – Kluane nemzeti park
A Lynn fjord bizarr vidéke mellett visz az út Hainesbe. Kis szerencsével láthatsz tengeri vidrát, oroszlánfókát, bálnákat és persze számos sast, amíg elérkezel a Világörökséghez tartozó, gyönyörű Kluane nemzeti parkba. Itt található Kanada legmagasabb hegycsúcsa az 5959 m magas Logan-hegy. Az őslakosok nyelve szerint a park neve a sok hal helyét jelenti, amit megalapoz a számtalan friss vizű folyó, patak, a kb. 4000 lassan lecsúszó és olvadó gleccser. Fajokban az egyik leggazdagabb terület: 150 madárfaj (pl. hófajd és aranysas), rengeteg grizzly, juh és jávorszarvas él itt.

11. nap    Kluane nemzeti park – Tok
Reggel helikopterről érdemes megnézni a környéket, mert az 5000 méteres hegyek, az óriási gleccserek látványa lenyűgöző. Utazás Tokba, útközben a Yukon leghosszabb tava, a Kluane-tó megtekintése.

12. nap    Tok – Valdez
Festői út visz a Thomson átjárón, Alaszka leghavasabb vidékén át Valdezbe, az alaszkai Svájcba. Az éghajlat egész más lesz az óceán mentén, mint a szárazföldi területeken. Valdez az Alaszkán átfutó olajvezeték végállomása, és mivel a part menti vizek sose fagynak be, ezért egész évben szállítható a fekete arany. A város az extrém síelők, kajakosok és gleccsertúrázók paradicsoma.

13. nap    Valdez – Seward
Átkelés a világhírű Prince William szoroson, ahol jó eséllyel látni a tengeri élőlényeket: tengeri vidrákat, kardszárnyú delfineket, bálnákat, amihez a Chugach-hegy szolgáltat festői hátteret. Az 1989-es Exxon olajtankhajó balesete jelentős károkat okozott a vadvilágnak, amit azóta nagyobb figyelemmel igyekeznek óvni. Érkezés a Kenai-félszigetre.

14. nap    Seward – Kenai Fjords – Anchorage
A bámulatos, bár nehezen bejárható nemzeti parkhoz tartozik az Egyesült Állmok legnagyobb jégmezője, valamint számos gleccser, fjord és az elképesztő vadvilág. Szakértő túravezetővel kajakkal, gleccsertúrázva vagy kényelmesebb kishajós kirándulások során ismerhető meg a vadregényes vidék. Délután a part mentén lassan visszautazás Anchorageba. Útközben bálnákat, vidrákat és halászmadarakat láthatsz.

15. nap    Anchorage
Hazautazás
 

Alaszka
Oroszország 1867-ben 7,2 millió dollárért eladta Alaszkát az Amerikai Egyesült Államoknak. Alaszka 1959. január 3-án vált az USA teljes jogú tagállamává, miután Dwight D. Eisenhower elnök 1958. július 7-én aláírta az államiságát rögzítő Alaska Statehood Act nevű törvényt.
Alaszkában több, mint 3 millió tó található. A mintegy 1100 sziget között mély fjordok és számtalan öböl található, a szigeteket mérsékelt övi esőerdő borítja, és igen gazdag élővilággal rendelkeznek. A régióban igen magas az apály-dagály közti vízálláskülönbség: ez az érték 9 m is lehet, ami a hajózás szempontjából igen veszélyessé teszi e vizeket.

Beluga
A beluga cet testhossza 370-430 centiméter, ritkán 5 méter fölött is lehet. A szemek kivételével egész teste tejfehér, így semmilyen más cetfélével nem téveszthető össze. A borjak eleinte szürkék, később foltosak. 8-10 éves korukig folyamatosan világosodnak. Hátúszója hiányzik, vagy csak kisebb duzzanatot képez a hát közepén. A széles farokúszó közepe mélyen bemetszett, az állat ferdén oldalra tartja. Minden állkapocsfélben 8-10 kúp formájú, körülbelül 6 centiméteres fog található. Az egyetlen bálnaféle, mely a nyakát hajlítani tudja.
A sarkvidéki part menti vizekben fehér testükkel úgy hatnak, mintha csak olvadó jégtáblák lennének. Halakkal táplálkoznak, melyet maga előtt hajtanak. Hering, lazac, laposhalak, rákok, tintahalak és kagylók is szerepelnek étrendjükben. A beluga cetek lassan úsznak, a 10 km/h sebességet is alig érik el. Csak sekély vizekbe, 6-30 méteres mélységig merülnek, 2-5 percig bírják levegő nélkül. Hanglokátorrendszerük nagyon fejlett, és igen jó a hallásuk is, így zsákmányuk helyét a zavaros vízben is pontosan meg tudják állapítani.
Nagyon muzikális állatok, igen sokféle hangot tudnak kiadni: morgások, csettintések, sípolások, kattogó hangok segítik a navigációban és a zsákmány felkutatásában. Emiatt tengeri kanárinak is nevezik őket. 80 éves korukig is elélhetnek. A nagy folyókon , mint pl. a Yukon felúsznak, a sótartalom változása nem befolyásolja életminőségüket.
Az emlősök osztályába, ezen belül a menyétfélék családjához tartozó faj. A tengeri vidra a Csendes-óceán északi partvidékén és szigetein él, nyugaton Kaliforniától Alaszkáig, keleten Japán és Oroszország partvidékén található meg. A tengeri vidra az egyik legkisebb tengeri emlős. A hím hossza 120-150 centiméter, testtömege 22-45 kilogramm, a nőstényé 100-140 centiméter, 15-32 kilogramm. Bundája sima, sűrű és meleg. A tengeri vidra nem rendelkezik hőszigetelő zsírréteggel, csak a bundája védi a hidegtől. A bunda két szőrrétegből áll: az egyik a hosszabb, felszíni védőszőrzet, amely szárazon tartja az alsó rövidebb szőrzetet, így az állat bőréhez nem ér a hideg víz .Az állat számos módon alkalmazkodott a vízi életmódhoz. Az orrlyukak és a kis fülek képesek bezáródni. Hátsó lábai hosszúak, szélesek, és lábujjai között úszóhártyák feszülnek. A felszínen általában a hátán fekszik, ide-oda mozgatva hátsó lábait és farkát.

Tengeri vidra
A nyílt vízben tölti idejének legnagyobb részét. A tengeri vidra nappali állat. A partközeli vizeket kedveli, ahol gyorsan lemerül a tengerfenékre táplálékért. Az óriás barnamoszaterdőkben ügyesen vadászik. Tápláléka halak, rákok, csigák, kagylók és tengeri sünök. 5 percig képes visszatartani lélegzetét. Mindkét mellső láb alatt megnyújtható bőrzseb van, melyek a mellig érnek. Ezekben a zsebekben - főleg a balban - tárolja zsákmányát, amíg a felszínre ér. Az egyetlen tengeri emlős, amely a halakat a mellső lábaival és nem a szájával fogja meg. A felszínen, háton úszva, mellső lábaival szétszedi táplálékát, majd megeszi. Vadászás és táplálkozás közben köveket is használ. Háton úszva a mellére rakja a víz mélyéről fogott halat és kagylót. Karmos elülső mancsaival és egy kő segítségével feltöri a kagylót, aztán az ehető részeket a szájába gyömöszöli.
Bár a tengeri vidrák játszanak és érintkeznek egymással, mégsem mondható, hogy társas állatok. Az idejük legnagyobb részét magányosan töltik, de pihenéskor csoportokba gyűlnek azonos nemű társaikkal, úgynevezett „tutaj”-okba. Egy tutaj körülbelül 10-100 állatból áll. Pihenés közben mind a négy végtagját hasi részére teszi, hogy hatékonyabban tartsa meg testhőmérsékletét. A felszíni védőszőrzet tisztaságától függ a hőszigetelés, ezért az állatok a szőrzetápolásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak, amely bundájuk takarításából, kibogozásából, az elhullt szőrök eltávolításából, a bundából való vízkiszorításból és a szőrzetbe való levegő befújásából áll.
A vemhesség 4-12 hónapig tart, mivel a nőstények képesek késleltetni a beágyazódást, majd ezután négy hónapig fejlődik a magzat. A nőstény egy, néha két utódot hoz a világra. A kölyök 1,4-2,3 kilogramm súlyú. Az anya állandóan figyeli kicsinyét, szemben, a mellén ölelgeti, hogy távol tartsa a hideg víztől és alaposan átvizsgálja bundáját. Amikor táplálékszerző útra indul, a kicsit moszatokkal tekeri be, hogy a hullámok ne vigyék el. Ha elpusztul a kölyök, az anya még napokig gondozza A kölyök az anyja felügyelete mellett, hetekig tanul úszni és merülni, mielőtt elérné a tengerfeneket.